A Batthyány kormány megalakulása és az 1848. évi törvények

Az alkotmányos királyság:
A márciusi forradalom meghozta eredményét. Bécs elfogadta a magyar kérelmeket , így március 17-én létrejött az első független felelős magyar minisztérium, melynek miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lett . A  törvényhozás 31 törvényt alkotott , melyet 1848. április 11-én a király jóváhagyott. Ettől kezdve történelmünk fordulóponthoz érkezett. Felszámolták a feudális rendet.

Az első magyar kormány:
Mióta létrejött az első független felelős magyar kormány , több , mint hatvan miniszterelnök volt , de egyiknek sem sikerült annyi nagyszerű történelmi személyiséget maga mellé állítani , mint gróf Batthyány Lajosnak.

gróf Batthyány Lajos miniszterelnök

A kormány névsora:

gróf Széchenyi István a közmunka és közlekedés 

herceg Eszterházy Pál a király személye körüli

Mészáros Lázár hadügy

Kossuth Lajos pénzügy

Eötvös József  vallás- és közoktatás

Szemere Bertalan belügy

Deák Ferenc  igazságügy

Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelem 

Áprilisi törvények (részlet) :

A 31 törvénycikkből csak a legjelentősebb pontokat emeljük ki . Magyarországban új állam forma van , az alkotmányos királyság.

III. Törvény: Független magyar minisztérium 9 miniszterrel.

IV. Törvény: Évenkénti országgyűlés Pesten.

V. Törvény: 377 képviselő

VI. Törvény: népképviseleti választások: 

                        választójog: -20 év feletti férfi

                                          - büntetlen
                                          - ház vagy 1/4  vagy üzemmel rendelkezik
                                                                vagy
                                          -értelmiség , művész , orvos stb.

                        válaszható: - minimum 24 év feletti férfi

                                         - tudjon magyarul

VII. Törvény: Magyarország és Erdély egyesítése.

VIII. Törvény : Közös teherviselés , jobbágy felszabadítás 

IX. Törvény: Úrbéri terhek megszüntetése.

XIII. Törvény: A papi tized felszámolása.

XXI. Törvény: Háromszínű lobogós, címer.

XXXI. Törvény: Színházak

A törvények közé tartozott még az ősiség eltörlése , a szabad sajtó, a nemzeti őrsereg és a hitel intézete is.

A jobbágyfelszabadítás:

Magyarországon a lakosság 9%-a rendelkezett választójoggal , ezzel megelőzve a többi európai országot. A magyar jobbágyfelszabadítás bizonyult a legfejlettebbnek. Innentől a jobbágyoknak nem kellett megváltási díjat fizetniük.  Az általa művelt föld a jobbágy tulajdonába került , ez nem volt igazságos a zsellérekkel szemben , mert ők föld nélkül szabadultak fel. 

A Batthyány-kormány nemzetiségi politikája:

Az áprilisi törvények minden állampolgárnak ugyanazokat a jogokat nyújtotta.  Néhány nemzetiség az önrendelkezést szerették volna , de a magyar kormány ezt nem engedte.A románok helyzete még bonyolult volt , mivel hogy Erdélyt Magyarországgal egyesítették így elveszett az önállóságuk. Ezzel az osztrák politikát támogatták. Ennek eredménye képpen a szerbek felkelést indítottak 1848. június 12-én.

Az első népképviseleti országgyűlés: 1848 júliusában összeült országgyűlésen már nem a rendi alapon , hanem a nép képviselete alapján választották meg a tagokat. A követek többsége továbbra is a birtokos nemesség maradt (72%). A városi polgárok 25%-ot tettek ki , a parasztok és az értelmiségiek 3%-ot. Az országgyűlés önálló hadsereget hoztak létre és  új bankjegyeket is kibocsájtottak, ez volt a Kossuth bankó. Kossuth előterjesztésére a képviselőház megszavazta a kormány által kért 42 millió forintos hitelt és a 200 000 újoncot. 

Kossuth bankók.

Kossuth beszéde : Kossuth Lajost nemcsak kora, hanem a sok évszázados  magyar történelem talán legnagyobb szónokaként tartjuk számon. Beszédei közül legismertebbnek az 1848. július 11-én elhangzottakat tekintjük.

Népek tavasza

Európa forradalmai: 
1848 tavaszán forradalom söpört végig Európa nyugati és déli országain. A forradalmak eredményeként összeomlott a Szent Szövetség rendszere.Párizsban politikai banketteket rendeztek , ahol nagy felszólalások is elhangoztak.Ezt a francia király betiltotta , ezért sokan fellázadtak.A tüntetők február 24-én elfoglalták a királyi palotát és elégették a trónt. Franciaországban újra kikiáltottak a köztársaságot.

Olasz és német forradalmak: 
1848 első hónapjaiban barikádharcok kezdődtek néhány itáliai városban.Az észak-olasz tartományok felkelői Habsburg-ellenesek voltak. A Habsburgok túlerőben voltak így leverték az itáliai forradalmat. Utolsónak Velence is letette a fegyvert.1848. március 18-án Berlinben is forradalom tört ki. A tüntetők rákényszerítették uralkodójukat , hogy új alkotmányt bocsásson ki , ennek eredményeként Franfurtban összeült a német nemzetgyűlés.

A forradalom Magyarország felé tart:
A tüntetők elsőként Prágában , majd Bécsben vonultak az utcára.A forradalom kirobbantója , Kossuth felirati beszéde volt , melyben polgári alkotmányt követelt az egész birodalomban.Március 15.-én Kossuth és a többi pozsonyi országgyűlés küldöttei Bécsbe indultak. Metternich kancellár elmenekült a fővárosból. Bécsben győzött a forradalom.

Az 1848-as forradalmak Európában

A "fordulat" Pozsonyban és Bécsben:

A hallgatóság megéljenezte az állami kárpótlással támogatott kötelező örökváltságot, a közteherviselés kimondását, az országgyűlésnek felelős magyar kormány követelését.Kossuth azzal tűnt ki , hogy a birodalom örökös tartományi számára is szorgalmazta az alkotmányt.

A Pilvaxtól a Bánk bán előadásáig:

Az ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek , ahol eldöntötték , hogy nem várnak öt napig.Petőfi Sándor , Vasvári Pál, Irinyi József , Vajda János , Jókai Mór , Vidats János , Bulyovszky Gyula vezetésével elindultak  az egyetemre, hogy embereket toborozzanak.

A Pilvax kávéház

Vezetők: 

Petőfi Sándor

Vajda János

Irinyi József 

Vasvári Pál

Vidats János

Bulyovszky Guyla

Jókai Mór

.A Landerer- és Heckenast-nyomdánál már közel kétezer fő volt.Itt kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi versét a Nemzetit dalt.

A 12 pont

Nemzeti dal

Ezt követően kihirdették a vezetők , hogy délután három órakor a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartanak. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt a tömegnek.A forradalmárok ezt követően a pesti Városháza elé mentek.Petőfi és társai a városi tanács uraitól követeléseik teljesítését kérték, kérelmüket az ijedt városatyák aláírták. Ezt követően Budára mentek a Helytartótanácshoz.Kiszabadítják Táncsics Mihályt a börtönből.A forradalmi nap méltó befejezéseként este a Nemzeti Színházban megnézték a Bánk bán díszelőadását.

Petőfi: Talpra magyar!