Mária Terézia

Mária Terézia (1740-1780)

Férje: Lotharingiai Ferenc:

III. Károly halála után a Pragmatica Sanctio értelmében Mária Terézia foglalta el a trónt.Porosz-osztrák örökösödési háborúveszélybe sodorta az uralkodónőt és birodalmát.Mária Teréziát segítette a magyar nemesség 1741-es hűséges kiállása.("Életünket és vérünket az országunkért!")A 60000 katona hűségéért cserébe :-megmaradt a nemesi adómentesség és a magyar ügyeket magyar hivatalnokok intézték.

A háború eredménye: Szilézia kivételével minden területet visszafoglalták az osztrákok.A birodalom területe Galíciával gyarapodott.

"Életünket és vérünket az országunkért!"

Rendeletek:-1754 Kettős vámrendelet :Magyar mezőgazdasági cikkekre a birodalmon belül alacsony vám, míg kívül magas vám fizetendő.Osztrák , cseh iparcikkekre a birodalmon belül alacsony vám,más országokból érkezőre magas vám fizetendő.

                   -1767 Úrbéri rendelet: Megszabta , egyesítette a jobbágyok terheit.Az urbárium kimondta, hogy a robot nem haladhatja meg az évi 52 napot.Az úrbéri rendeletek közé tartozott még a kilenced fizetés, az évente egy forintos készpénzadó ,valamint az ajándék.Ez a rendelet védte a jobbágyokat , az egytelkes parasztok gyarapodhattak . Nem járt rosszul a nemesség sem, mert a gabona kelendő volt az európai piacokon.A földbirtokosok gyarapodása mellett a magyar mezőgazdaság fejlődésére is hatással volt.

                   - 1777 Ratio Educationis: A tanügy , a kultúra reformjára törekedett.A a vallásos elemek mellett megjelentek a tudományos ismeretek , amely magukba foglalták a mezőgazdasági és a természettudományos tárgyakat is.A rendelet megfogalmazta ,hogy minden 7-13 éves gyerek köteles iskolába járni.Szabályozták az iskolák állami felügyeletét, melynek megkönnyítésére tankerületeket szerveztek és állami feladatnak tekintették a tanító képzést. 

                   - Egészségügyi rendelet: A rendelet szerint  minden megye és város diplomás orvost, s minden járás legalább egy bábaasszonyt (képzett szülésznőt) köteles alkalmazni.Árvaházakat állította fel a magukra maradt gyerekeknek , akiknek kötelezővé tették a tanulást.Minden fiatalnak el kellett sajátítania egy szakmát.A magatehetetlen szegényeket úgynevezett szegényházakban helyezték el.

Mária Terézia fiaival.

                     

                   

            

Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

Magyarország a Rákóczi -szabadság harc után: 
III. Károly (1711-1740)

III.Károly idején nagy feladat várt a Habsburg birodalomra.Helyre kellett állítani Magyarországon a társadalmi és gazdasági állapotokat.Óriás területek váltak lakatlanná,ezeket a területek be kellett  népesíteni.
A feladat:-betelepítés : német vidékről hoztak be Magyarországra parasztokat.Támogatást , kedvező feltételeket kaptak.A németeket , akik Magyarországra érkeztek Sváboknak nevezték el.
                - bevándorlás: Önként jöttek a határon túli parasztok, akik kaptak megművelhető földeket.Legnagyobb számban dél felől szerbek és keletről , délkeletről románok jöttek.
Vándormozgalom: Az országhatárokon népmozgást jelentette.Ennek eredményeként jelentős számban érkeztek szlovákok a Felvidékről. A 18. század vége felé az ország lakossága nyolc és fél millióra emelkedett, de ennek már csak a fele volt magyar.

 A Habsburgok berendezkedése Magyarországon:
Magyarország a 18. század első évtizedeiben a Habsburg Birodalom része lett, de magyar törvények szerint éltek.Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megtartotta azt a jogát ,hogy önállóan intézhette saját ügyeit. III. Károly azonban egységes, központi irányítást kívánt megteremteni a birodalomban. Magyarország irányítására Bécsben újjászervezték a Magyar Kancelláriát és a Magyar Kamarát.Létre hozták azonban a pozsonyi székhelyű Helytartótanácsot.
A Helytartó tanács dolga volt:- az adók beszedése
                                                  - a rendeletek végrehajtásának ellenőrzése
                                                  - a törvények betartatása
                                                  - megyék irányítása
III. Károly uralkodásának idejében megszilárdult az állandó császári-királyi hadsereg.A császár elérte az 1722-23. évi pozsonyi országgyűlésen , hogy a magyar rendek megszavazták a Pragmatica Sanctiót. Ennek legismertebb pontja a nőági örökösödés joga:-a törvény rendelkezett arról is ,hogy a birodalomnak egy                                                                              kézben kell maradnia

A Pragmatica Sanctio záró oldala pecséttel és aláírással.

III. Károly birodalmának nyugati részei voltak az úgynevezett örökös tartományok , amelyek felett császár korlátlan hatalommal rendelkezett.Az udvar azt szerette volna elérni , hogy a birodalom keleti felét (Magyarországot is) a nyugati mintájára irányíthassák.Ezt azonban a magyar rendek minden esetben megakadályozták.

   

                           
                                                     
                           

A Szent Szövetség kora

1814 őszén Európa nagyhatalmai -Anglia, Poroszország, Oroszország, A Habsburg birodalom és az új Franciaország vezetői- Bécsben kongresszusra ültek össze.
Céljaik:- Európa térképének újra rajzolása
            - Korábbi hatalom visszaállítása
            - Franciaország visszaszorítása az 1792-es határok közé
                   -Hadisarc

Bécsi kongresszus ülésterme

Szent Szövetség létre hozása:

      1815-1848

Orosz, osztrák, porosz testvéri béke kötése innen származik a Szent Szövetség elnevezés .

Cél: forradalmak  , nemzeti törekvések megakadályozása 

A győztes hatalmak vezetői azzal a szándékkal osztották fel újra Európát, hogy véget vessenek a további háborúskodásnak.A francia trónra a Bourbon család tagja XVIII. Lajos ült . 

-Kezébe vette hadsereg főparancsnokságát.

-Meghagyta: -  sajtószabadságot 

                    -  törvény előtti egyenlőséget 

                    - a személyi szabadság jogot

Választó jogot viszont csak a leggazdagabb nemesek és polgárok kaptak.

A déli államok (Spanyolország és Itália kis államai) visszaállították az abszolút királyságot, emiatt forradalom tőrt ki , amit levertek.

Görögországban  a forradalom ereje török uralom ellen fordult.1821-ben kirobbant szabadságharcban Az orosz cár félt , hogy a Balkán-félsziget újra török uralom alá kerül és ezért a görögök mellé áll.A török-egyiptomi hajóhadat az angol-francia-orosz flotta megsemmisítette.Később Oroszország szárazföldön is győzött Törökország ellen, így Görögország megszabadult a török fennhatóság alól. 

Új nemzetek születtek:  1810-es években Argentína , Chile , Nagy-Kolumbia felszámolták gyarmati függőségüket.

Simón Bolívar (1783-1830): -dél-amerikai forradalmak legendás vezére

                                            - megszervezte a sokféle népből álló szabadságharcot

                                            

Simón Bolívar

Sorra alakultak ki a volt spanyol gyarmatok helyén az olyan új országok, mint például Peru, Paragvay,Urugvay,Bolívia.1822-ben Brazília elszakadt Portugáliától.

James Monroe: -Nagyot lendített a dél-amarikai államok kialakulásának történetén .

                        - Kijelentése szerint : "Amerika az amerikaiaké." (Ez volt az úgynevezett Monroe-elv.)

James Monroe

A forradalmak hatása az amerikai gyarmatokon:

-Latin-Amerika népei a napóleoni háborúk hatására indították meg a Spanyolország és Portugália elleni függetlenségi nyilatkozatot.

-A Szent Szövetség vissza akarta állítani a gyarmati viszonyokat.1821-ben Anglia és az Egyesült Államok segítették Mexikót , hogy végleg elválhasson Spanyolországtól

-Mexikó így független köztársasággá alakult.

Új eszmei irányzatok a 19. században:

A liberalizmus: A szabadságot hirdető, az állam szerepét csökkentő eszmeiség a jogegyenlőségre épít.

A nacionalizmus:  A hazaszeretet, a nemzeti érzést fogalmazza meg.A nyelv  , a szokások , az ősök tisztelete alapján alakult ki ez az eszme.

A konzervativizmus: Képviselői ragaszkodnak a hagyományokhoz, a megszokott társadalmi-politikai berendezkedéshez.Lassan, megfontoltan haladnak, elutasítják a forradalmat. 

A szocializmus:  A szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondatával a munkások életének javítását, érdekeik védelmét tűzte ki célul ez az irányzat.

A keresztényszocializmus : Polgári irányzat, mely a munkásmozgalmat részben az egyház befolyása alá kívánta vonni.

                            

Az ipari forradalom következményei

Következmények:  A 18. század végén Angliában kezdődő gazdasági változások hatással voltak a gazdaságra és az iparra.Létrejött az istállózó állattartás és a vetés forgó , melynek lényege nem kellet ugart hagyni , más-más növények ültetésével és trágyázással pótolták. Így több terményt tudtak betakarítani .Ezért megszűnik az éhezés és nő a lakosság száma, viszont a gépek felváltják az embereket, így nő a munkanélküliség.A gőzgép forradalmasította az ipart.Az üzemekben , a mezőgazdaságban és a bányászatban gőzenergia vált a legfőbb erőforrásává. Eleinte csak fát használtak a gőzfejlesztéséhez , később azonban megnyitották az első szénbányákat.Hegyeket bontottak meg , ezért pusztult a növényzet is.

Gépek:
Gyors vetélő: 

Fonógép: 

Mechanikus szövőgép: 

Gőzzel hajtott szerkezet: 

Gőzhajó: 

Gőzmozdony: 

A munkanélküliekké váltak közül sokan hajóra szálltak és kivándoroltak Amerikába, az "ígéret földjére".

Ipari következmények:A gépekhez , vasúti járművekhez , sínekhez sok vasra volt szükség. A vasérc kiolvasztáshoz , a acél gyártáshoz pedig szén kellett. Sorra nyíltak a szén- vasbányák és kohók ,vasgyárak épültek.Mivel egyre több gépre volt szükség , ezért kialakult a gépgyártás.A fejlődés nem állt meg feltalálták a szerszámgépeket.A bányák és gyárakban egyre több bérmunkás dolgozott kialkudott bérért. Az embereket gyárak mellett bérházakba szállásolták el, így alakultak ki a gyárvárosok.

Az ipari forradalom több változást idézett elő.Megjelenik a szabad verseny, azt jelenti , hogy a tőkés (kapitalista) szabadon , kötöttségek nélkül alapíthatott gyárat,üzletet , bankot.Engedély nélkül bevezethettek új termékeket , találmányokat. Ezt a rendszert , amelyet a tőkések , azaz a kapitalisták irányítanak , kapitalizmusnak nevezzük. 

Új társadalmi rétegek jönnek létre: 1. vezetők: bankárok, gyártulajdonosok, kereskedők , üzletemberek 

                                                        2. középréteg: értelmiségek, tudósok, orvosok, jogászok                                                                                                       mérnökök,gazdagabb parasztok,                                                                                                                     kisiparosok,kiskereskedők

                                                        3. proletárok: ipari lakótelepek lakói, saját munkaerő támaszkodó                                                                                         munkások

A nincstelen bérmunkások rájöttek , hogy csupán az az egy lehetőségük van , ha összefognak és nagyobb bér reményében harcolnak a nagy tőkések ellen.

A textiliparban megjelentek a gépek , a tulajdonos sok munkást elbocsátott. A munka és fizetés nélkül maradó emberek összetörték a tulajdonos gépeit és felgyújtották az üzemét.A géprombolók azonban rájöttek , hogy a nyomorúságokat nem a gépek okozzák .A tőkések szívesebben alkalmaztak nőket és gyerekeket , mert kevesebbet kellett fizetni  ugyan azért munkáért .A képzettebb munkások szervezkedésbe kezdtek , mely első lépcsőfokaként önművelő , önsegélyező csoportokat hoztak létre.A hiányzó törvényeket szakszervezetek létre hozásával pótolták. Rájöttek , hogy leghatékonyabb fegyverük a közös fellépés , végső esetben a sztrájk.Törvények születtek a gyermekmunkára ,a nők és a férfiak munkaidejére vonatkozóan.A kapitalizmus korai időszakában nem kímélte a gyerekeket sem.Napi 10-12 órát dolgoztak a bányajáratokban Sokszor a gyerekek tartották el a családot.

                                 
                          

Napóleon

Napóleon:

1769-ben született Korzikán, Ajaccióban , kis nemesi családba.Apja Franciaországba küldte tanulni , ahol a francia király tüzértisztje lett.1793-ban szerzett hírnevet magának , amikor Toulon kikötőjéből ágyútűzzel űzte ki az angolokat.1794-ben , a jakobinusok bukásakor őt is börtönbe vetették.1795-ben kinevezték az itáliai hadak főparancsnokává, ahol sorozatos győzelmet aratott az osztrákok felett.1798-99-ben az angolok elleni egyiptomi hadjáratot vezette.1799 őszén Párizsba érkezik és magához ragadja a hatalmat,Franciaország kormányzását.1800-ban  súlyos vereséget mért Marengónál az osztrákokra. Visszahódította Itáliát , "második hazáját"A konzulátus időszaka  (1799-1804) alatt egyezséget kötött VII. Pius pápával, ami utána francia egyházat az állam szolgálatába állította. Nem tűrte meg az ellenzéket.A királypártiak és a jakobinusok hazatérhettek, sőt feladatot is kaphattak , ha felhagytak régi politikájukkal.Napóleon egyik legmaradandóbb alkotása a polgári törvénykönyv, a Code Napoléon volt.

A polgári törvények a gyakorlatban is éreztették hatásukat.A közigazgatás egyszerűbb lett.A kereskedelem fejlődését, a bővülő úthálózat, az új kikötők , hidak, épületek , csatornák segítették elő. Szilárd pénzügyi helyzetet teremtett. Oktatás reformjára is sor került, a felvirágzás korszaka kezdődött el. 

Napóleon 1804. december 2.-án a párizsi Notre-Dame-ban császárrá koronáztatta magát. 

A francia és az angol hajóhad 1805-ben a Gibraltárhoz közeli Trafalgárnál ütközött meg.A Nelson vezette angol hajóhad győzött ugyan , de az admirális elesett a harcban. A szárazföldön Napóleon verhetetlen volt.

Napóleon 1812-ben megtámadta Oroszországot  , melynek tábornoka Kutuzov volt, ő méltó ellenfél volt Napóleon . A "felperzselt föld" taktikával pedig sikerült megakadályozni az ellenség élelmezését. Végül 1812. szeptemberében Borogyinó mellett megütközött a két sereg.Napóleon győzött ugyan , de a háborút elvesztette.A franciák bevonultak Moszkvába , Napóleon a visszavonulás mellett döntött. 

 

                                                A visszavonuló francia hadsereg maradványa.

                                                A katonák közül sokan elestek, megfagytak,

                                                megőrültek , éhen haltak.

A döntő ütközetre a "népek csatárjára" 1813-ban Lipcsénél került sor.A véres küzdelem után a franciák vereséget szenvedtek.A következő évben a szövetségesek Párizst is elfoglalták. Napóleon lemondásra kényszerült, Elba szigetére száműzték. A francia trónra visszakerülnek a Bourbonok , akik egy szólás szerint "Semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek" , hibát hibára halmoztak.A franciák zöme visszavárta a dicsőséges császárát , aki 1815 márciusában megszökött Elbáról.Egy hét múlva Párizsba érkezett , mellette állt a hadsereg és a francia nép nagy része.A Bourbonok elmenekültek , Napóleon harc nélkül foglalhatta vissza a trónt. Ez azonban csak 100 napig tartott.A szövetségesek újabb csatára kényszerítették , melyre 1815-ben Waterloonál került sor.Napóleon veresége most már végleges volt.A nagy hódítók Szent Ilona szigetére száműzték.Napóleon itt él betegen , magányosan 1821-ben bekövetkezett haláláig. Franciaország trónjára újra visszatérhettek a Bourbonok.

Nagy francia forradalom

Király: XVI. Lajos.

Felesége: Marie Antoinette

Franciaország az abszolutizmus éveiben XVI. Lajos és felesége túl költekezéssel kivívta az emberek ellenszenvét. 1789 tavaszára az ország mély pénzügyi válságba került,mellyel megbénította a király mozgásterét és lehetetlenné tette az ország kormányzását.1789 májusában rendi gyűlést tartottak.Az I. rendet a papságot 291 , a II. rendet a nemességet 270  , a III. rendet a társadalom többi rétegét 578 küldött képviselte.A király rendenkénti szavazatot akart, de a III. rend fellázadt , emiatt döntő fordulat jött létre és talán ekkor kezdődött el a forradalom.A király feloszlatta a rendi gyűlést és nemzet gyűléssé alakult át. Ezt azt jelentette , hogy mindannyian személyenként s nem rendek alapján szavaztak. 

A rendi gyűlés ülése:

XVI. Lajos egy időre bezáratta az üléstermet,a III. rend követői nem széledtek szét ,hanem átvonultak a labdaházba, ahol folytatták a tanácskozást. Megesküdtek , hogy addig nem oszlanak fel , míg alkotmányt nem hoznak létre. Ez volt a nevezetes "labdaházi eskü".

Labdaházi eskü:

A rendi gyűlés ennek következtében alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult át.A király katonákat küldött ellenük , de a párizsi nép a III. rend mellé állt. 1789. július 14.-én egész nap zúgtak a harangok , a párizsiak megrohamozták és elfoglalják Bastille börtönét.Négyórás véres küzdelem után győzött a forradalom.

Bastille bevétele:

 A forradalom jelképe a háromszínű kokárda lett: 

Ezután következett a "nagy félelem időszaka".Az emberek bosszút állnak a hivatalnokokon és felgyújtják a kastélyokat.A nemesek lemondanak a jogaikról , a király elveszíti a hatalmát.Ezt tette lehetővé, hogy 1791-ben bevezethették az alkotmányos királyságot.Az új állam forma alapján az 1789. augusztus 26.-án kiadott Emberi és Polgári  Jogok Nyilatkozata szolgáltatta.

Emberi és Polgári  Jogok Nyilatkozat: 

-Törvény előtti egyenlőség

-közteherviselés= mindenki fizet adót

-szólás, sajtószabadság

-állam és egyház szétválasztása

-vagyoni  alapú választó jog

XVI Lajos nem tudta elfogadni az alkotmányos királyi szerepét, hogy a törvényhozás tőle független nemzet gyűlés kezébe került.A király 1791 júniusában  családjával együtt álruhában megszökött.A belga határon azonban-a pénzérméken látható kép alapján- felismerték.A tömeg némán álló sorfala között kellett visszatérnie a királyi palotába.Ez a visszatérés volt a "monarchia halottas menet".A mars mező : leakarják váltani a király , de La Fayete belelövet a tömegbe.1791 szeptemberére elkészült Franciaország első írott alkotmánya. A francia nemzet gyűlés hadat üzent Ausztriának. A párizsiak 1792 augusztus 10.-én az utcára vonultak és megostromolták a királyi palotát. XVI. Lajost elfogták és börtönbe zárták. Ezzel végett vetettek az alkotmányos királyságnak , és elkezdődött a köztársaság időszaka.