Az ipari forradalom következményei

Következmények:  A 18. század végén Angliában kezdődő gazdasági változások hatással voltak a gazdaságra és az iparra.Létrejött az istállózó állattartás és a vetés forgó , melynek lényege nem kellet ugart hagyni , más-más növények ültetésével és trágyázással pótolták. Így több terményt tudtak betakarítani .Ezért megszűnik az éhezés és nő a lakosság száma, viszont a gépek felváltják az embereket, így nő a munkanélküliség.A gőzgép forradalmasította az ipart.Az üzemekben , a mezőgazdaságban és a bányászatban gőzenergia vált a legfőbb erőforrásává. Eleinte csak fát használtak a gőzfejlesztéséhez , később azonban megnyitották az első szénbányákat.Hegyeket bontottak meg , ezért pusztult a növényzet is.

Gépek:
Gyors vetélő: 

Fonógép: 

Mechanikus szövőgép: 

Gőzzel hajtott szerkezet: 

Gőzhajó: 

Gőzmozdony: 

A munkanélküliekké váltak közül sokan hajóra szálltak és kivándoroltak Amerikába, az "ígéret földjére".

Ipari következmények:A gépekhez , vasúti járművekhez , sínekhez sok vasra volt szükség. A vasérc kiolvasztáshoz , a acél gyártáshoz pedig szén kellett. Sorra nyíltak a szén- vasbányák és kohók ,vasgyárak épültek.Mivel egyre több gépre volt szükség , ezért kialakult a gépgyártás.A fejlődés nem állt meg feltalálták a szerszámgépeket.A bányák és gyárakban egyre több bérmunkás dolgozott kialkudott bérért. Az embereket gyárak mellett bérházakba szállásolták el, így alakultak ki a gyárvárosok.

Az ipari forradalom több változást idézett elő.Megjelenik a szabad verseny, azt jelenti , hogy a tőkés (kapitalista) szabadon , kötöttségek nélkül alapíthatott gyárat,üzletet , bankot.Engedély nélkül bevezethettek új termékeket , találmányokat. Ezt a rendszert , amelyet a tőkések , azaz a kapitalisták irányítanak , kapitalizmusnak nevezzük. 

Új társadalmi rétegek jönnek létre: 1. vezetők: bankárok, gyártulajdonosok, kereskedők , üzletemberek 

                                                        2. középréteg: értelmiségek, tudósok, orvosok, jogászok                                                                                                       mérnökök,gazdagabb parasztok,                                                                                                                     kisiparosok,kiskereskedők

                                                        3. proletárok: ipari lakótelepek lakói, saját munkaerő támaszkodó                                                                                         munkások

A nincstelen bérmunkások rájöttek , hogy csupán az az egy lehetőségük van , ha összefognak és nagyobb bér reményében harcolnak a nagy tőkések ellen.

A textiliparban megjelentek a gépek , a tulajdonos sok munkást elbocsátott. A munka és fizetés nélkül maradó emberek összetörték a tulajdonos gépeit és felgyújtották az üzemét.A géprombolók azonban rájöttek , hogy a nyomorúságokat nem a gépek okozzák .A tőkések szívesebben alkalmaztak nőket és gyerekeket , mert kevesebbet kellett fizetni  ugyan azért munkáért .A képzettebb munkások szervezkedésbe kezdtek , mely első lépcsőfokaként önművelő , önsegélyező csoportokat hoztak létre.A hiányzó törvényeket szakszervezetek létre hozásával pótolták. Rájöttek , hogy leghatékonyabb fegyverük a közös fellépés , végső esetben a sztrájk.Törvények születtek a gyermekmunkára ,a nők és a férfiak munkaidejére vonatkozóan.A kapitalizmus korai időszakában nem kímélte a gyerekeket sem.Napi 10-12 órát dolgoztak a bányajáratokban Sokszor a gyerekek tartották el a családot.