Tavaszi hadjárat

A sikeres tavaszi hadjáratok vezetője Görgey Artúr volt, a haditervet jórészt Klapka György dolgozta ki. Az első fényes győzelem március 5-én zajlott le Szolnoknál.A további győzelmek áprilisban történtek.. Április 2-án Hatvannál , április 4-én Tápióbicskénél , április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácott , április 19-én Nagysallónál és április 22-én Komáromban ütközött meg a két hadsereg. A győzelmek után az osztrák fősereg kimenekült az országból , csupán Buda várában hagytak erős helyőrséget.

A győztes tápióbicskei csata

A Függetlenségi Nyilatkozat:
A Függetlenségi Nyilatkozatot 1849. április 14-én adták ki Debrecenben , ami részben a Habsburg-ház trónfosztásáról szólt. A nyilatkozat lehetőséget adott arra , hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon. Ugyanekkor lett kormányzó Kossuth Lajos.Az új miniszterelnök pedig Szemere Bertalan lett.

Szemere Bertalan , az új miniszterelnök

Buda visszavétele: 

Komáromnál , a Dunán átkelt magyar hadsereg Buda felé vette útját. Budát a jól képzett Hentzi  tábornok védte, aki arra is készen állt , hogy a Lánchidat felrobbantsa. Erre szerencsére nem került sor . Budát 17 napig tartó ostrom után , 1849. május 21-én foglalta el a magyar hadsereg.

Buda bevétele

Buda visszavétele után az osztrákok vezetője már nem Windischgätz  , hanem Haynau volt, aki I. Miklóstól az orosz cártól kért segítséget. Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött a magyar szabadság vérbe fojtására.  Az osztrák haderőt  170 000 fő katona biztosította, melynek főparancsnoka Paszkievics volt. A magyar sereg  is 170 000 katonával rendelkezett.

Haynau

I. Miklós, orosz cár

Paszkievics tábornagy

Katonai vereségek:

Mivel Magyarországot két hadsereg is támadta , így a magyaroknak a taktikája az volt , hogy egyenként végzik ki őket. A kormány a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki. Görgey azt akarta , hogy az összeütközés helyszíne Komárom legyen. Görgey 1849. július 2-án Komáromnál ütközött meg Haynauval , a csatában egy komoly fejsérülést szerzett. Sérülése miatt nem tudta ellátni feladatát, de a jó taktika most se hagyta el. Míg ő és a 30 000 katona leért Szegedre , addig Paszkievics 120 000 fős orosz seregét kötötte le. Klapka György 20 000 emberével pedig Komáromban maradt. Az egyik  végzetes taktikai hiba az volt , hogy feladták a Tisza vonalát.A segesvári vereség július 31.-én volt, ahol Petőfi Sándor eltűnt. Az augusztus 9.-i Temesvárnál lezajlott csatában is, melynek vezetője Bem József volt, vereséget szenvedtünk. A másik végzetes hiba az volt, hogy Dembinszky a lőszereket máshova küldte el , ezt a kudarcot a sereg nem tudta kiheverni. A Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.

A komáromi csata

Klapka György

Dembinszky

A világosi fegyverletétel: 

Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra. A fővezért már látta , hogy minden további harc felesleges lenne. 1849. augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgey között éles vita bontakozott ki a szabadságharc befejeztéről. A vita után Kossuth lemondott és elhagyta az országot. A kormány többi tagja is lemondott. A teljes hatalom Görgeyre maradt , aki ezt kihasználva , az osztrákok háta mögött megegyezett  az oroszokkal. A fegyver letételre 1849. augusztus 13-án a világosi síkságon került sor.

1849. augusztus 13., a világosi fegyverletétel

Az udvar ujjabb támadása

Mikor a 18 éves Ferenc József 1848-ban trónra került azonnali támadást indított Magyarország ellen. 1848. december közepén 44 000 fős sereg élén Windischgrätz betört Magyarország területére. Ferenc József nem fogadta el az áprilisi törvényeket , mivel nem ő írta alá.A  trónon 68 évig uralkodott.

Ferenc József (1848-1916)

Katonai erőviszonyok: 

Az erőviszonyok nem voltak egyenlők. Az ausztriai csapat 44 000 kiképzett sorkatonával rendelkezett , míg a magyar hadsereg, melyet Görgey Artúr vezetett,  csupán 25 000 fős képzetlen újoncokból tevődött össze.Ráadásul a magyaroknak csak 103 darab ágyújuk volt ,míg az ausztriai hadsereg 216 ágyúval rendelkezett. Görgey még nem akart össze csapni az ellenfél csapattal , ezért lassan visszavonult a fővárosba. December 30-án Mórnál ütközött meg Perczel Mór csapata és az osztrák hadsereg. Az ütközet osztrák győzelemmel zárult. A veréség következtében ki kellett üríteni a fővárost , így a az országgyűlés Debrecenbe menekült. 

Görgey Artúr 

Perczel Mór

Az erdélyi hadművelet:

Az erdélyi hadművelet vezetője Bem József volt, aki 1830-31. évi lengyel felkelés után feltűnt. Később álruhába érkezett Magyarországra.Kossuth megbízta , hogy a nehéz helyzetben lévő erdélyi hadakat vezesse. Puchner Antal , Erdély császári főparancsnoka a román felkelők segítségével szinte teljesen kiszorította a magyar haderőt. Egyedül Háromszék maradt magyar kézen. Ennek védelméről Gábor Áron gondoskodott.  A helyzet akkor változott meg , amikor Bem átvette az észak-erdélyi csapatok vezetését. December közepe fele visszafoglalta Kolozsvárt , ezzel kezdetét vette az erdélyi hadjárat.

Bem József

Gábor Áron

A váci kiáltvány: 

Mialatt a kormány Debrecenbe menekült , Görgey Pestről észak felé vonult.1849. január 5-én Vácon Görgey egy nyilatkozatot adott ki , melyben ragaszkodott az áprilisi törvényekhez. Bírálta az Országos Honvédelmi Bizottmányt és követelte a tisztikar becsületének helyreállítását. A váci kiáltványnak köze volt a hadsereg egységének megőrzésében.A kiáltvány kimondta , hogy aki elakar menni , az most menjen el , aki marad , az pedig esküdjék meg a haza védelmére. A tisztikarban sok osztrák  származású katona volt.  Görgey olyan lehetőséget adott a tisztikarnak , hogy választhatnak melyik oldalra állnak.A hadsereg a telet a Felvidéket elhagyva húzta ki. 

A magyar szabadságharc kezdete

1848. szeptember 11-én a Batthyány kormány lemond , mivel Bécs nyíltan kihirdette , hogy nem fogadja el az áprilisi törvényeket. Kormány lemondása oka volt még , hogy a szerbek megtámadták a védtelen délvidéki magyar , román és német falvakat és , hogy a románok ellenzik az Uniót Magyarországgal. Ugyan ezen a napon támadta meg Jellasics horvát bán és csapata Magyarországot. Az ország védelmére megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány , mely vezetője Kossuth Lajos volt. A király Lamgberg Ferencet akarta kinevezni a vezetőnek , de a magyar hadseregnek ez nem tetszett , ezért Lamgberg Ferencet kivégzik.

Jellasics , horvát bán

Lamberg Ferenc 

A pákozdi csata  Jellasicsék 1848. szeptember 29.-én Pákozdnál ütközött össze a Móga János által vezetett magyar sereggel. A horvát bán taktikája az volt , hogy a magyarokat megpróbálják beszorítani a Velencei-tóba, de ez nem sikerül nekik. Fegyverszünetet kér , majd elmenekülnek Bécs felé, de a magyarok követik őket.

 A második bécsi forradalom: A magyar sereg győzelmének hírére október 6.-án egy újabb forradalom tört ki. A bécsiek Latour ellen fordulnak és lámpavasra akasztják.Ennek hatására az Udvar Olmützbe menekül.A birodalom seregét vezető, Windischgrätz herceg 1848. október 30-án  megtámadja Magyarországot Schwechatnál. A vereség után V. Ferdinándot lemondatják, helyére Ferenc József került.

Windischgrätz