Tavaszi hadjárat

A sikeres tavaszi hadjáratok vezetője Görgey Artúr volt, a haditervet jórészt Klapka György dolgozta ki. Az első fényes győzelem március 5-én zajlott le Szolnoknál.A további győzelmek áprilisban történtek.. Április 2-án Hatvannál , április 4-én Tápióbicskénél , április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácott , április 19-én Nagysallónál és április 22-én Komáromban ütközött meg a két hadsereg. A győzelmek után az osztrák fősereg kimenekült az országból , csupán Buda várában hagytak erős helyőrséget.

A győztes tápióbicskei csata

A Függetlenségi Nyilatkozat:
A Függetlenségi Nyilatkozatot 1849. április 14-én adták ki Debrecenben , ami részben a Habsburg-ház trónfosztásáról szólt. A nyilatkozat lehetőséget adott arra , hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon. Ugyanekkor lett kormányzó Kossuth Lajos.Az új miniszterelnök pedig Szemere Bertalan lett.

Szemere Bertalan , az új miniszterelnök

Buda visszavétele: 

Komáromnál , a Dunán átkelt magyar hadsereg Buda felé vette útját. Budát a jól képzett Hentzi  tábornok védte, aki arra is készen állt , hogy a Lánchidat felrobbantsa. Erre szerencsére nem került sor . Budát 17 napig tartó ostrom után , 1849. május 21-én foglalta el a magyar hadsereg.

Buda bevétele

Buda visszavétele után az osztrákok vezetője már nem Windischgätz  , hanem Haynau volt, aki I. Miklóstól az orosz cártól kért segítséget. Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött a magyar szabadság vérbe fojtására.  Az osztrák haderőt  170 000 fő katona biztosította, melynek főparancsnoka Paszkievics volt. A magyar sereg  is 170 000 katonával rendelkezett.

Haynau

I. Miklós, orosz cár

Paszkievics tábornagy

Katonai vereségek:

Mivel Magyarországot két hadsereg is támadta , így a magyaroknak a taktikája az volt , hogy egyenként végzik ki őket. A kormány a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki. Görgey azt akarta , hogy az összeütközés helyszíne Komárom legyen. Görgey 1849. július 2-án Komáromnál ütközött meg Haynauval , a csatában egy komoly fejsérülést szerzett. Sérülése miatt nem tudta ellátni feladatát, de a jó taktika most se hagyta el. Míg ő és a 30 000 katona leért Szegedre , addig Paszkievics 120 000 fős orosz seregét kötötte le. Klapka György 20 000 emberével pedig Komáromban maradt. Az egyik  végzetes taktikai hiba az volt , hogy feladták a Tisza vonalát.A segesvári vereség július 31.-én volt, ahol Petőfi Sándor eltűnt. Az augusztus 9.-i Temesvárnál lezajlott csatában is, melynek vezetője Bem József volt, vereséget szenvedtünk. A másik végzetes hiba az volt, hogy Dembinszky a lőszereket máshova küldte el , ezt a kudarcot a sereg nem tudta kiheverni. A Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.

A komáromi csata

Klapka György

Dembinszky

A világosi fegyverletétel: 

Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra. A fővezért már látta , hogy minden további harc felesleges lenne. 1849. augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgey között éles vita bontakozott ki a szabadságharc befejeztéről. A vita után Kossuth lemondott és elhagyta az országot. A kormány többi tagja is lemondott. A teljes hatalom Görgeyre maradt , aki ezt kihasználva , az osztrákok háta mögött megegyezett  az oroszokkal. A fegyver letételre 1849. augusztus 13-án a világosi síkságon került sor.

1849. augusztus 13., a világosi fegyverletétel