A kiegyezéshez vezető út

Az emigráció:  Az emigráció szó főnévi jelentése a politikai okból külföldön élők csoportja.Nagy részt Törökországba menekültek el a szabadságharc számos vezetője. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött.Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság (Konföderáció) létre hozása.  Az emigráció központja Párizsban és Londonban volt. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

Gróf Teleki László

Sorsdöntő évek eseményei: Bach -rendszer bukása után lehetőség nyílott a tovább lépésre. 1860-as év , ahogy Kossuth mondta , " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt." 1860. március 15. tüntetés tört ki. Tragikus esemény történt április 8.-án holtan találták a legnagyobb magyart , Széchenyi Istvánt. Széchenyi  halálának körülményeit nem tudjuk, Feltehetően öngyilkos lett. Halála előtt megírta az Ein Blick könyvet , amely a halálát kiváltó okok között volt.

Ferenc József próbálkozásai:
Októberi Diploma
- 1860 októberében adták ki
- Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott-
-Újjászervezték a központi kormányszerveket

Februári Pátens 
- 1861 februárjában jelent meg
- A parlamenti rendszer birodalmi alapokra épült
-Ferenc József összehívta az országgyűlést

Két párt, egy országgyűlés: Az 1861-ben összehívott országgyűlést reményt adhatott.
A két párt neve: A Felirati Párt és a Határozati Párt.
A Felirati párt , melynek vezetője Deák Ferenc volt , feliratban kívánták kifejteni követeléseiket. Ezekben a feliratokban ragaszkodtak az 1848-as áprilisi törvényekhez.A másik pártot , a Határozati Pártot, Teleki László vezette. Ők határozatban követelték vissza a 1848-as törvényeket. A belső vita tragédiába fordult , mivel Teleki László , látva a Határozati Párt gyengeségét, és megrettent a következményektől , öngyilkos lett. Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között egy "átmeneti időszak" , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

A húsvéti cikk: Az "átmeneti időszakban" kiderült , hogy a magyar társadalom külső segítségre nem számíthatott , a belső viszálykodásokba pedig belefáradt. A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel. Deák hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Bár a magyar javaslatokat az udvar nem fogadta el , de megkezdődtek a tárgyalások.Ekkor azonban, ritka szerencseként , segített egy európai esemény. 1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában.Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak.  Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , de ahhoz viszont ragaszkodott , hogy a magalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

gróf Andrássy Gyula 

Magyarország az önkényuralom éveimben

Haynau rémuralma:  A rémuralom 1849-1850-ig tartott. Haynau fő célja rendet tenni , akar több száz ember agyon lövetésével is. Intő példát akar szolgáltatni. Magyarországon  600 halálos ítéletet hoztak , melyből 140-et végre is hajtottak. A többi embert várbörtönbe zárták vagy kényszersorozásra ítélték. 1849. október 6.-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost.

Haynau

 A 13 aradi vértanú

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Aulich Lajos

Kiss Ernő

Knézich Károly

 Leiningen-Westerburg Károly

Lahner György

Nagysándor József

Török Ignác

Poeltengberg Ernő

Lázár Vilmos

Schweidel József

Vécsey Károly

Batthyány Lajos kivégzése Pesten

A Bach-korszak:  Ez a korszak 1850-1859-ig tartott. Nevét Alexander Bachról kapta. Célja a birodalom egységének megteremtése volt. A magyar és osztrák hivatalnokok számára magyaros viseletet írtak el, ők voltak az úgynevezett Bach-huszárok.

Intézkedései: 

-Magyarország függetlenségének eltörlése

-Erdély elválasztása tőlünk

-A katonák és a rendőrök felügyelete  a hivatalnokokra

-Magyarországot 5 kerületre osztották

-Albercht főherceg lett a kormányzó

-Oktatás korszerűsítése

-Jelképes kivégzések

-Belső vámok megszüntetése

-Határőrvidék, a Temesi Bánság és  a Szerb Vajdaság ugyan olyan önállósággal bírt , mint Magyarország

Gúnyrajz a Bach-huszárról

Passzív ellenállás:

A Bach-rendszert a magyarok közül sokan nem fogadták el.  A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért máshoz kellett folyamodniuk. Aki jó hazafinak vallotta magát, nem hajtotta végre a rendeleteket, nem  használta a német nyelvet, továbbá nem vásárolt olyan árut, amelyből elnyomóknak hasznuk volt.Ez volt a passzív ellenállás. Vezetője Deák Ferenc volt, aki az Angol Királynő szállodában szállt meg. 

A pesti Angol királynő szálloda

Akik újra akarták kezdeni a szabadságharcot: 

-Makk József:  A Székelyföldön próbált fegyveres szervezkedést kirobbantani.

-Noszlopy Gáspár: Somogy megyében akart mozgalmat indítani.

-Rózsa Sándor: Az alföldi betyár alakja az ellenállás jelképe lett. 

-Libényi János Bécsben késsel támadt a császárra. Felakasztották.

-Teleki Blanka és Leöwey Klára hazafias nevelőmunkát folytattak.

A csoportokat feljelentették és a vezetőket elfogták, Kufstein börtönébe zárták. 

Libényi János merénylete Ferenc József ellen

Kufstein börtöne

Császári amnesztia:  A szabadságharcban résztvevők üldözését Ferenc József csak 1854-ben szüntette meg. Ekkor még csak részleges amnesztiára( közkegyelemre) került sor. Az utolsó elítéltek 1859-ben , a Bach-rendszer bukásakor szabadították ki a börtönből.