A kiegyezéshez vezető út

Az emigráció:  Az emigráció szó főnévi jelentése a politikai okból külföldön élők csoportja.Nagy részt Törökországba menekültek el a szabadságharc számos vezetője. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött.Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság (Konföderáció) létre hozása.  Az emigráció központja Párizsban és Londonban volt. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

Gróf Teleki László

Sorsdöntő évek eseményei: Bach -rendszer bukása után lehetőség nyílott a tovább lépésre. 1860-as év , ahogy Kossuth mondta , " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt." 1860. március 15. tüntetés tört ki. Tragikus esemény történt április 8.-án holtan találták a legnagyobb magyart , Széchenyi Istvánt. Széchenyi  halálának körülményeit nem tudjuk, Feltehetően öngyilkos lett. Halála előtt megírta az Ein Blick könyvet , amely a halálát kiváltó okok között volt.

Ferenc József próbálkozásai:
Októberi Diploma
- 1860 októberében adták ki
- Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott-
-Újjászervezték a központi kormányszerveket

Februári Pátens 
- 1861 februárjában jelent meg
- A parlamenti rendszer birodalmi alapokra épült
-Ferenc József összehívta az országgyűlést

Két párt, egy országgyűlés: Az 1861-ben összehívott országgyűlést reményt adhatott.
A két párt neve: A Felirati Párt és a Határozati Párt.
A Felirati párt , melynek vezetője Deák Ferenc volt , feliratban kívánták kifejteni követeléseiket. Ezekben a feliratokban ragaszkodtak az 1848-as áprilisi törvényekhez.A másik pártot , a Határozati Pártot, Teleki László vezette. Ők határozatban követelték vissza a 1848-as törvényeket. A belső vita tragédiába fordult , mivel Teleki László , látva a Határozati Párt gyengeségét, és megrettent a következményektől , öngyilkos lett. Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között egy "átmeneti időszak" , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

A húsvéti cikk: Az "átmeneti időszakban" kiderült , hogy a magyar társadalom külső segítségre nem számíthatott , a belső viszálykodásokba pedig belefáradt. A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel. Deák hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Bár a magyar javaslatokat az udvar nem fogadta el , de megkezdődtek a tárgyalások.Ekkor azonban, ritka szerencseként , segített egy európai esemény. 1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában.Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak.  Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , de ahhoz viszont ragaszkodott , hogy a magalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

gróf Andrássy Gyula