Magyarország a napóleoni háborúk alatt

A napóleoni háborúk fellendítették a magyar mezőgazdaságot.A háborús években jó áron tudták eladni a gabonaféléket is. A nagybirtokosoknak még arra is volt pénze , hogy megújítsa a gazdaságát.A mezőgazdaság fejlődése megkövetelte a  bányászat és az ipar  fejlesztését.A magyar mezőgazdaság fejlesztésében élen járt gróf Festetich György.

Festetich György (1755-1819)

Létrehozta Keszthelyen az első mezőgazdasági főiskolát, mely a Georgikon nevet kapta.

A háromnyomásos gazdálkodást kiegészítette a burgonya-,repce-, lucerna- és lóheretermesztéssel. Új állatok tenyésztésével is elkezdtek foglalkozni , ezek a zsírsertések és a vastag gyapjas juhok voltak. Fellendült a szőlő- és a bortermesztés. A hadsereg mindent felvásárolt.Ebből a bevételből épültek a nemesi paloták , színesedett a parasztok népviselete. A nemesek "Csendes esőt és hosszú háborút!" kívántak, hiszen ez biztosította a fényűző megélhetésüket.

Napóleon Bécs elfoglalása után 1809-ben lépet magyar földre.Az volt a célja , hogy szembefordítsa a magyarokat a Habsburg Birodalommal.A magyar nemesség azonban a bécsi udvar mellé állt.A magyar sereg Győrnél ütközött meg Napóleon hadseregével.A magyarok hősiesen helyt álltak, de végül is vereséget szenvedtek. A napóleoni háborúk után a magyar gabona eladhatatlanná vált.I. Ferenc a bécsi kongresszus után visszatér az abszolutista kormányzáshoz, így Magyarország gazdaságilag és politikailag rossz helyzetbe került.

1809. június 14. győri csata