Kossuth Lajos

Kossuth Lajos:

1802-ben született Monokon egy köznemesi családba.Tanulmányait Sárospatakon , Sátoraljaújhelyen és Eperjesen végezte és apjához hasonlóan ügyvédi diplomát szerzett.

Kossuth Lajos szülőháza Monokon

A sárospataki kollégium épülete.

1831-ben személyesen részt vett a koleralázadás helyszínén , ekkor jött rá , hogy gyökeres változásokra van szükség.1832-ben az egyik főrend maga helyett küldte el Kossutot Pozsonyba.A bécsi udvar megtiltottak , hogy az országgyűlésen elhangzottakról a nyilvánosság tudomást szerezzen. Kossuth első dolga az volt , hogy ezt a tilalmat megszegje .Az ülésekről feljegyzéseket készített és ezeket magánlevélként terjesztette.Ezek voltak az Országgyűlési Tudósítások.Az országgyűlési ifjak segítettek neki a másolásban.1833-ban már 300 előfizetője volt az újságnak. Kossuth ezzel vált ismertté a politikai közéletben.

Kossuth Lajos  politikai karrierje  az 1832-es országgyűlésen kezdődött , ahová Vécsey Sándor megbízásából érkezett.Ekkor Pozsonyba költözött és hamarosan a reformországgyűlések aktív tagja lett. Az 1832-1836-os diéta Kossuth életpályájának döntő időszaka volt, ahol ismertté vált.Az országgyűlésen a reform ellenesek is közbe szóltak. Sokan heves vitákba folytak.Amikor Kölcsey Ferenc visszavonult szatmárcsekei birtokára Kossuth lett a politikai stafétabotot.

A bécsi udvar megtorlása

Amikor I. Ferenc 1835-ben meghalt V. Ferdinánd követte a trónon , ki helyett , betegsége miatt, Metternich uralkodott. Metternich először az országgyűlési ifjakra csapott le. Vezetőjüket, Lovassy Lászlót,  1836-ban letartóztatták.Wesselényit 1839-ban ítélték el 3 év fogságra.Kossuth a diéta berekesztése után folytatta  újsága terjesztését.Most a megyegyűlésekről írt , Törvényhatósági Tudósítások címmel.1837-ben hurcolták a budai börtönbe , ahol 3 évet kellet raboskodnia.Börtönbe töltött idejét olvasással , angol nyelv és közgazdaságtan tanulásával töltötte.

Kossuth a haladók élén 

Kossuthot a börtön nem gyengítette meg , sőt inkább edzetté tette. Az 1839-40-es diétán Deák Ferenc elérte , hogy a foglyokat szabadon engedjék, így szabadult ki Kossuth is.1841-ben Kossuth a Pesti hírlap szerkesztője lett. Megújította  a magyar hírlapírást , mivel nem félt a cenzúrától.Ő vezette be a vezércikkeket is.1844-ben a következő országgyűlés idején elvették tőle a lapot. 

Kossuth programja

Legfontosabb programja az érdekegyesítés volt, mely a jobbágyok és a nemesek összefogását jelentette. Szerinte be kellet vezetni a közteherviselést , vagyis hogy a nemes is adózzon.Kötelezővé tette az örökváltságot. Megvalósította a jobbágyfelszabadítást , amely nélkül nem képzelhető el érdekegyesítés.Úgy gondolta , hogy a jogegyenlőség csak a nemesi kiváltságok felszámolásával érhető el. Az országgyűlésen napi szinten foglalkoztak a nyelv ügyével.Amikor 1844-ben végre elfogadták , hogy a magyar nyelv legyen a hivatalos nyelv, új ellentétek alakultak ki.A nemzeti nyelvet mint államnyelvet a nem magyarok idegenkedéssel fogadták.

A Védegylet

Kossuth felismerése, hogy a nemzet " ipar nélkül félkarú óriás".Kossuth kezdeményezte , hogy a magyar  ipar termékeit vámokkal kell védeni.A Perczel fivérek ötlete alapján 1844-ben létrehozták az Ipari Védegyletet.Ha valaki belépett az Országos Védegyletbe hat évig csak magyar árút vehetett.Kossuth programja gyorsította a közlekedési hálózat fejlesztését.A magyar mezőgazdasági termékek külföldre jutását a fiumei vasúttal gyorsította. Az első vasútvonalak Pestet Váccal (1846), illetve Szolnokkal (1847) kötötte össze.

A pesti Nyugati pályaudvar elődje 1846-ban

Széchenyi és Kossuth vitája 

Széchenyi is megismerte Kossuth Lajos politikai nézeteit a Pesti Hírlapból, ezért már kezdettől ellenszenvet keltett Kossuth magatartása.Széchenyi és Kossuth politikai ellenfelek voltak , de nem ellenségek.

A reformkor nagyjai

Wesselényi Miklós: 

Széchenyi István barátja volt, akivel együtt is utaztak.Híres könyve a Balítéletekről című könyvével vált a reformerek vezéralakjává. Eszméje a nemzeti függetlenség volt. Az elmaradott viszonyokért az udvart hibáztatta,többek között ezért romlott meg a kapcsolata Széchenyivel.Az 1838-as pesti nagy árvízben személyesen mentette az emberek életét , ezért az "árvízi hajós" nevet kapta, ezzel megnövelte népszerűségét.Ennek ellenére Bécs parancsára letartóztatják , majd bebörtönözik. 

Kölcsey Ferenc: 

Szatmár megye követe volt az alsótáblán. Ő írta meg a nemzeti imádságunkat , a Himnuszt.Politikus volt , harcolt a magyar nyelvért, a jobbágyfelszabadításért és a nemzet függetlenségéért. A hitvallást így fejezte ki tömören: " a hon érdeke csupán két szó: a szabadság és tulajdon".

Deák Ferenc:  

Zala megye követeként a bölcs , csendes , következetes politikus szerepében mutatkozott be. Széleskörű jogi műveltséggel rendelkezett. 1839-40-ben az országgyűlési ellenzék vezért alakja volt.1843-ban kitört zavargások miatt a követséget nem vállalta.1848-ban a Batthyány -kormány igazságügy minisztere volt.

Batthyány Lajos: 

Gróf Batthyány Lajos volt a főrendi ellenzéke egyik vezére.1839-től vett részt a felsőtábla munkájában.1847-ben már az Ellenzéki Párt elnöke volt.1848. március 17-én őt nevezték ki az első, magyar kormány miniszterelnökévé.Próbált megegyezni az udvarral , de nem sok sikerrel. Jellasics támadása után lemondott. 1849 januárjától Bécs rabja volt, majd 1849. október 6. Pesten kivégezték.

Báró Eötvös József: 

Művelt , világlátott nemes volt, akinek vezéreszméje az volt , hogy az elmaradott, feudális országot polgári társadalommá kell átalakítani.Véleménye szerint a nemesi vármegyék a haladás akadályozói.Jelentős regénye A falu jegyzője.

A reformkori magyar társadalom

Magyarország a 19. század első felében az elavult társadalmi berendezkedés volt a jellemző.
A nemesség élén arisztokraták (főnemesek) álltak, akiket 200 család képviselt.A családok ( Festetics, Nádasdy , Eszterházy, Erdődy), Bécsben palotákat , Magyarországon pedig kastélyokat építettek.Többen külföldön éltek és gyermekeik is ott tanultak.

Széchenyi István és felesége a Vigadóban rendezett bálon

Az a közel 25 000 család , akik kiálltak a reformok ügyei  mellett  a középbirtokosság rétegébe tartoztak.Politizáltak , kezükben tartották a vármegyék irányítását.Az országgyűléseken mindig ott voltak.Sokan meggazdagodtak a napóleoni háborúk után.
A nemesség szegényei a kisbirtokosok és a birtoktalan (bocskoros) nemesek voltak. Más néven őket úgy is nevezték , hogy "hétszilvafások", mivel csak annyi telkük volt , amelyen 7 szilva fa fért el.Vagyoni helyzetük a jobbágyság felső rétegeihez hasonlított és egy részüket csak a nemesi levél különböztette meg a jobbágyságtól.Nem értettek egyet a reformokkal.
A polgárság rétegébe nagyon kevesen tartoztak, akik többnyire németek voltak.A polgárság legnagyobb részét mesteremberek , kereskedők és a városi értelmiségek , hivatalnokok alkották.Ipari termelés leginkább a céhekben folyt, nem voltat manufaktúrák.
Az ország lakosságának többségét a jobbágyság alkotta. Körülbelül 7,8 milliós létszámmal.Ők tartották el az országot , mivel ők fizették az adót a földesúrnak , az államnak és az egyháznak.A gyalogos katonák is a jobbágyok fiai közül kerültek ki.A népesség gyarapodása miatt a jobbágy telkeket is felosztották, ezért csökken az egész telkesek, nőt a töredéktelkesek és a zsellérek száma.A jobbágyok 43% -a volt már csak telkes  és 57 %-a zsellér.

Az 1831. évi koleralázadás: Zemplén megyében robbant ki , mely több százezer áldozatot követelő járvány volt.Fehér port (fertőtlenítőszert) szórtak a kutakba, amiről azt hitték a parasztok , hogy méreg , emiatt lázadás tört ki , amit csak fegyveres haddal lehetett megállítani.A koleralázadásban Kossuth Lajos is részt vett.

Kossuth Lajos

A reformkori magyarokat három rétegbe sorolhatjuk.Az egyik réteg a "maradiak" (konzervativok) voltak , ide tartoztak a főnemesek valamint a főpapok. A második réteg a "haladók" rétege volt , mely a középnemesség , a jobbágyság és a polgárság társaságából állt, de köztük volt Széchenyi István és barátja Wesselényi Miklós is.A reformok legnagyobb támogatói az "országgyűlési ifjak" voltak, mely főleg jogászokból , gyakornokokból állt , akik nem vehettek részt az országgyűlés törvényhozó munkáiban , de véleményt nyilváníthattak.Vezetőjük Lovassy László volt.

Lovassy László

I. Ferenc halála után (1835) V. Ferdinánd került a trónra, aki viszont az egészségi állapota miatt nem tudta ellátni a feladatát.Helyette Metternich irányította országot és marad abszolutizmus.

                                                                    V . Ferdinánd 

Metternich

A rendi országgyűlések Pozsonyban:

A megyegyűléseken  heves vitákat váltott ki , hogy kiválasszák az alsótábla 2 követét.Az alsótáblára a szabad királyi városok és a káptalanok külön-külön küldhettek követeket.Az országgyűlésen a káptalanoknak és a 48 szabad királyi városnak mindössze egy-egy szavazata volt, ezért politikai harc kezdődött el, hogy több szavazatuk is legyen.A felsőtáblán a főnemesek , a főpapok és az ország főméltóságai vehettek részt. 

A rendi országgyűlés működése: 

A rendi országgyűlések működését az 1608. évi törvény szabályozta először. Az országgyűléseket a király hívta össze és oszlatta fel. Törvény csak akkor születhetett , ha a király és a országgyűlés együtt megszavazta.Az első diéta 1825-27 között zajlott le , ahol megszavazták , hogy 3 évente hívják össze az országgyűlést.

A kétkamarás törvényhozás: A kétkamarás törvényhozás azt jelentette, hogy a felsőtábla és az alsótábla külön épületben , eltérő munkarend szerint üléseztek. Az alsótáblán meghozott határozatot(üzenetet) elküldték a felsőtáblához. Ha ott azt nem fogadták el , akkor vissza küldték leiratban , de ha mégis elfogadták akkor feliratban elküldték a királyhoz , aki vagy törvényt hozott belőle vagy visszaküldte az alsótáblára.