A reformkor nagyjai

Wesselényi Miklós: 

Széchenyi István barátja volt, akivel együtt is utaztak.Híres könyve a Balítéletekről című könyvével vált a reformerek vezéralakjává. Eszméje a nemzeti függetlenség volt. Az elmaradott viszonyokért az udvart hibáztatta,többek között ezért romlott meg a kapcsolata Széchenyivel.Az 1838-as pesti nagy árvízben személyesen mentette az emberek életét , ezért az "árvízi hajós" nevet kapta, ezzel megnövelte népszerűségét.Ennek ellenére Bécs parancsára letartóztatják , majd bebörtönözik. 

Kölcsey Ferenc: 

Szatmár megye követe volt az alsótáblán. Ő írta meg a nemzeti imádságunkat , a Himnuszt.Politikus volt , harcolt a magyar nyelvért, a jobbágyfelszabadításért és a nemzet függetlenségéért. A hitvallást így fejezte ki tömören: " a hon érdeke csupán két szó: a szabadság és tulajdon".

Deák Ferenc:  

Zala megye követeként a bölcs , csendes , következetes politikus szerepében mutatkozott be. Széleskörű jogi műveltséggel rendelkezett. 1839-40-ben az országgyűlési ellenzék vezért alakja volt.1843-ban kitört zavargások miatt a követséget nem vállalta.1848-ban a Batthyány -kormány igazságügy minisztere volt.

Batthyány Lajos: 

Gróf Batthyány Lajos volt a főrendi ellenzéke egyik vezére.1839-től vett részt a felsőtábla munkájában.1847-ben már az Ellenzéki Párt elnöke volt.1848. március 17-én őt nevezték ki az első, magyar kormány miniszterelnökévé.Próbált megegyezni az udvarral , de nem sok sikerrel. Jellasics támadása után lemondott. 1849 januárjától Bécs rabja volt, majd 1849. október 6. Pesten kivégezték.

Báró Eötvös József: 

Művelt , világlátott nemes volt, akinek vezéreszméje az volt , hogy az elmaradott, feudális országot polgári társadalommá kell átalakítani.Véleménye szerint a nemesi vármegyék a haladás akadályozói.Jelentős regénye A falu jegyzője.