A nemesség élén arisztokraták (főnemesek) álltak, akiket 200 család képviselt.A családok ( Festetics, Nádasdy , Eszterházy, Erdődy), Bécsben palotákat , Magyarországon pedig kastélyokat építettek.Többen külföldön éltek és gyermekeik is ott tanultak.
Széchenyi István és felesége a Vigadóban rendezett bálon
Az a közel 25 000 család , akik kiálltak a reformok ügyei mellett a középbirtokosság rétegébe tartoztak.Politizáltak , kezükben tartották a vármegyék irányítását.Az országgyűléseken mindig ott voltak.Sokan meggazdagodtak a napóleoni háborúk után.
A nemesség szegényei a kisbirtokosok és a birtoktalan (bocskoros) nemesek voltak. Más néven őket úgy is nevezték , hogy "hétszilvafások", mivel csak annyi telkük volt , amelyen 7 szilva fa fért el.Vagyoni helyzetük a jobbágyság felső rétegeihez hasonlított és egy részüket csak a nemesi levél különböztette meg a jobbágyságtól.Nem értettek egyet a reformokkal.
A polgárság rétegébe nagyon kevesen tartoztak, akik többnyire németek voltak.A polgárság legnagyobb részét mesteremberek , kereskedők és a városi értelmiségek , hivatalnokok alkották.Ipari termelés leginkább a céhekben folyt, nem voltat manufaktúrák.
Az ország lakosságának többségét a jobbágyság alkotta. Körülbelül 7,8 milliós létszámmal.Ők tartották el az országot , mivel ők fizették az adót a földesúrnak , az államnak és az egyháznak.A gyalogos katonák is a jobbágyok fiai közül kerültek ki.A népesség gyarapodása miatt a jobbágy telkeket is felosztották, ezért csökken az egész telkesek, nőt a töredéktelkesek és a zsellérek száma.A jobbágyok 43% -a volt már csak telkes és 57 %-a zsellér.
Az 1831. évi koleralázadás: Zemplén megyében robbant ki , mely több százezer áldozatot követelő járvány volt.Fehér port (fertőtlenítőszert) szórtak a kutakba, amiről azt hitték a parasztok , hogy méreg , emiatt lázadás tört ki , amit csak fegyveres haddal lehetett megállítani.A koleralázadásban Kossuth Lajos is részt vett.
Kossuth Lajos
Lovassy László
I. Ferenc halála után (1835) V. Ferdinánd került a trónra, aki viszont az egészségi állapota miatt nem tudta ellátni a feladatát.Helyette Metternich irányította országot és marad abszolutizmus.
V . Ferdinánd
Metternich
A rendi országgyűlések Pozsonyban:
A megyegyűléseken heves vitákat váltott ki , hogy kiválasszák az alsótábla 2 követét.Az alsótáblára a szabad királyi városok és a káptalanok külön-külön küldhettek követeket.Az országgyűlésen a káptalanoknak és a 48 szabad királyi városnak mindössze egy-egy szavazata volt, ezért politikai harc kezdődött el, hogy több szavazatuk is legyen.A felsőtáblán a főnemesek , a főpapok és az ország főméltóságai vehettek részt.
A rendi országgyűlés működése:
A rendi országgyűlések működését az 1608. évi törvény szabályozta először. Az országgyűléseket a király hívta össze és oszlatta fel. Törvény csak akkor születhetett , ha a király és a országgyűlés együtt megszavazta.Az első diéta 1825-27 között zajlott le , ahol megszavazták , hogy 3 évente hívják össze az országgyűlést.
A kétkamarás törvényhozás: A kétkamarás törvényhozás azt jelentette, hogy a felsőtábla és az alsótábla külön épületben , eltérő munkarend szerint üléseztek. Az alsótáblán meghozott határozatot(üzenetet) elküldték a felsőtáblához. Ha ott azt nem fogadták el , akkor vissza küldték leiratban , de ha mégis elfogadták akkor feliratban elküldték a királyhoz , aki vagy törvényt hozott belőle vagy visszaküldte az alsótáblára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése