A kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia

Királykoronázás Pest-Budán: Ausztriának és Magyarországnak is egyre sürgetőbbé vált a kiegyezés. Ausztria kiegyezési okai a gazdasági nehézségek ,a nemzetiségi lázongások , az olasz és német egység törekvései és a katonai vereség . Magyarországon is a gazdasági nehézségek , a nemzetiségi mozgalmak sürgették a kiegyezést ,illetve a politikai tétlenség. Hossza tárgyalások eredményeképpen 1867. június 8-án a budai Mátyás-templomba magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. A nap jelentőség csökkentette az,hogy Deák Ferenc nem jelent meg a koronázáson.

Ferenc József a magyar király 

A dualista állam:  Az 1867-ben elfogadott kiegyezés létre jött a dualista állam , azaz kettős államrendszer. Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A ét államban közös volt az uralkodó, (osztrák császár és magyar király) illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy.A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a vezénylési nyelv.


Horvát-magyar kiegyezés: 1868-ban jött létre a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , melynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor. Horvátország élén a bán állt , akit az uralkodó nevezett ki. A közös ügy itt is az külügy, hadügy és a pénzügy volt.A horvát-magyar kiegyezés széleskörű kulturális és nyelvi jogokat adott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia népei

A Monarchia nemzetiségei: A legtöbb nemzetiségi község,csalódott,elégtelen volt.  Sokan közülük úgy gondolták, hogy a mostani helyzetük rosszabb. Ezért báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használta , az iskolahálózat bővítését ,  de Magyarország polgári tekinteteben egy nemzetet alkot. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:  A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők alkotják a kormánytöbbséget 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket szerették volna megszüntetni , Balközépnek nevezték. Vezetője Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal volt , melynek célja Ausztriától való  elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnöksége:  Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök . Elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. A Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy kés résznyi Balközből állt és a Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és 1/2 Balközből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . Közigazgatási reformja: A megyéket a kormány belügyminisztere által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást közvetlenül irányította az alispán. A városok élére a polgármester került , a községek élén a bíró állt. Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyer nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontja között. Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.