Az olasz egység

Az olasz egység megteremtése:
Itáliát az egység megteremtése előtt kis államok alkották (Róma-Vatikán, Firenze, Szicília, Szárd Piemond Királyság és Nápoly).Felismerik , hogy elmaradottságuknak oka a széttagoltság volt.Egységet akartak létre hozni , de az osztrákok nem engedték , ezért a franciáktól kértek segítséged,akik csak területek cserében segítenek.

Diplomácia és háború: A Habsburgok ellen a legfejlettebb itáliai állam, a Szárd-Piemond Királyság kezdett háborút. Vezetők: II. Viktor Emánuel király és Cavour ,aki "az egység kovácsa" volt.1859-ben kirobbant csata Solferino mellett zajlott le , ahol a francia és olasz csapatok győzelmet arattak az osztrákok felett.Eredménye képpen több északi tartomány szabadult fel.

II. Viktor Emánuel

Cavour , az "egység kovács"

A Vöröskereszt születése: 

A solferinói csatában rengeteg sebesült volt.Többségük túl élték volna , ha megfelelő lett volna az elsősegély. A csatatéren volt egy svájci orvos, Henri Dunant , aki elsőként szervezte meg  az elsősegély-szolgálatot. Dunantnak köszönhető , hogy a Vöröskereszt zászlaja a svájci zászló ellentétes színű változata lett.

A svájci zászló és a Vöröskereszt zászlaja

Garibaldi, az egység megteremtője:

Az olasz egység megteremtése Garibaldi nevéhez fűződik.Garibaldi a vörös ingesek élén partra szállt Szicíliában és Nápolyban , majd átadta a hatalmat a királynak.A politikusok 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot.A főváros Firenze lett.Az egység még nem volt teljes, mivel Róma és Velence még nem csatlakozott. Tíz év múlva,1871-ben, csatlakoztak és ekkor létre jött a teljes olasz egység. Ezt követően Róma lett a főváros.

Giuseppe Garibaldi

Türr István (1825-1908):

A Baján született Türr István főszerepet játszott Garibaldi oldalán Palermó elfoglalásában. 1881-től vízmérnökként , a Khorintoszi-csatorna építését irányította.

Türr István

Európa nagyhatalmai

Anglia ,a "világ műhelye":
Anglia vezető szerepet töltött be a világkereskedelemben.Az ipari forradalom és a gőzgép feltalálás hatására tudományos felfedezések,találmányok jöttek létre. Anglia kihasználta földrajzi helyzetét és a tengereken keresztül gyarmatbirodalmait terjesztette. Anglia gyarmatai közül a legértékesebb  India volt. Indiát "a brit korona legszebb gyémántja"-ként is emlegették.Az iparában dolgozó munkások jól képzettek volt , így lett Anglia a "világ műhelye". Anglia azzal is ismerté vált , hogy a nyelvük világnyelv volt.1857-ben kitört a Szipojlázadás , melynek oka , hogy az angolok olcsóbban gyártják  a textilt , ezért az indiaiak tönkre mennek.A szipojok indiai származású angol hadseregben szolgáló katonák, akik vallási okokból fellázadtak (fegyver töltény zsírozás) és angol családokat irtottak ki. Később Anglia változtat a politikáján és önkormányzatot ad Kanadának és Ausztráliának.Angliában ekkor a viktoriánus korszak volt , amely Viktória királynőről (1837-1901) volt elnevezve. Ekkor alkotmányos monarchia volt , amely azt jelentette , hogy a király csak uralkodik és a parlament hozza a törvényeket.A parlamentben két párt volt , a tory és a whig.

Viktória királynő

Franciaország:  
Az 1848-as forradalmak tanulsága Franciaországban az volt , hogy erős kézre van szükség. Ezért Louis Bonaparte III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát és újra bevezette a császárságot.Franciaországban megmaradt a parlament , a választójog , a szólás és a sajtószabadság, de  a császár a rendőrségen keresztül mindent ellenőriz.A 19. században a francia vasútvonalak a hatszorosára nőttek.Nagy lendületet vett az ipar fejlődés.Ekkor épült ki a mai Párizs.

III. Napóleon császár

Az orosz medve:

Oroszország azért kapta a medve nevet, mivel óriási területe , társadalma lassú fejlődésű volt és kíméletlen rendszerük volt.A nagyhatalmi címet azért kapta meg , mert kiűzték Napóleont országukból és vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. I. Miklós (1825-1855) cár nevéhez az fűződik , hogy szorgalmaztatta az első orosz vasútvonal építését és támogatta az oktatást , a művészetet , illetve az építészetet. Lehetővé tette , hogy a jobbágyok vásárolhassanak földet , ha földesuruk abba beleegyeztek. I Miklós cár után II. Sándor  (1855-1881)uralkodott. II. Sándor uralkodása alatt az oroszok meghódították Grúziát,Örményországot és a Kaukázus részeit.1860-ban az orosz katonák elfoglalták az Usszuri folyó partvidékét , és megalapították a Vlagyivosztokat. A oroszok megszállták Közép-Ázsiát. Szibéria hatalmas lakatlan területeit vasúthálózatok kiépítésével hódították meg.Oroszország eladta Alaszkát az Egyesült Királyságnak. 

I.Miklós cár

II. Sándor cár

A nagyhatalmak gyarmatbirodalmai 

A Krími háború: (1853-1856)

A háborút az oroszok indították a törökök ellen.Azért kezdődött el a háború , mivel Oroszország meg akarata szerezni Törökországot.Később az angolok és a franciák is beszálltak a háborúba , mivel attól tartottak , hogy felborul az európai erőegyensúly.A háború eredménye az lett , hogy a nyugati hatalmak meggátolták az orosz terjeszkedést és a cár nem tarthatott hadiflottát a Fekete-tengeren.

Budapest

Pest-Budából Budapest:
A Budapest szót először Széchenyi írta le , a Világ című könyvébe. Ez több mint négy évtizeddel megelőzte a városegyesítést.

A főváros kialakulása:
1873. november 17-én jött létre Budapest , Pest , Buda és Óbuda egyesítéséből. Fejlődik a közlekedés: Felépítették a Margit hidat és a Szabadság hidat , ami akkor még Ferenc József nevét viselte. Elkezdték a Nagykörút építése.Ekkor épült fel a Nyugati és a Keleti pályaudvar is . Ilyenkor indult el Európa második fogaskerekű vasútja. A kontinens első földalattija -amire ma is büszkék lehetünk- 1896-ban nyitott meg. Az új főváros  a művészetek , a szórakozás, az oktatás és a tudomány központjává vált.  A fővárost a kávéházak városának is nevezték. A kávéház a pesti polgárok legkedveltebb tartózkodási helye lett. Ekkor épült fel a Zeneakadémia  és az Operaház.

A Margit híd 1876-ban

A Szabadság híd régen

A Fogaskerekű vasút

A "kisföldalatti"

Építészek és épületek:
Elkezdődött a  Steindl Imre által tervezett Parlament , melyet 1904-ben adtak át. Ezt az épületet a neogótikus művészet alapján készítették. A másik híres építész Lechner Ödön volt , aki az Iparművészeti , a Posta-takarékpénztárat és a Földtani Intézetet tervezte.Ezek az épületek a szecesszió jegyében készültek.

A Parlament

A Posta-takarékpénztár szecessziós tetőszerkezete

A gazdasági élet központja:

Budapest az út- és a vasúthálózat központja lett, ami fellendítette a kereskedelmet.Budapest Európa egyik kereskedelmi központjává vált. Budapesten sok gyár épült , többek között hengermalmok, gépgyárak, vasöntödék és egyéb üzemek. Ezért a főváros lett Magyarország ipar központja.A fejlődések miatt szükség volt bankokra, hitelintézetekre.Budapest belvárosában felépítették a tőzsdepalotát. A várososodás jeleiként megépültek a körutak és a sugárutak. A gyárak megsokszorozódása miatt a segédmunkások, a cselédmunkások és a napszámosok száma is növekedett.