A Budapest szót először Széchenyi írta le , a Világ című könyvébe. Ez több mint négy évtizeddel megelőzte a városegyesítést.
A főváros kialakulása:
1873. november 17-én jött létre Budapest , Pest , Buda és Óbuda egyesítéséből. Fejlődik a közlekedés: Felépítették a Margit hidat és a Szabadság hidat , ami akkor még Ferenc József nevét viselte. Elkezdték a Nagykörút építése.Ekkor épült fel a Nyugati és a Keleti pályaudvar is . Ilyenkor indult el Európa második fogaskerekű vasútja. A kontinens első földalattija -amire ma is büszkék lehetünk- 1896-ban nyitott meg. Az új főváros a művészetek , a szórakozás, az oktatás és a tudomány központjává vált. A fővárost a kávéházak városának is nevezték. A kávéház a pesti polgárok legkedveltebb tartózkodási helye lett. Ekkor épült fel a Zeneakadémia és az Operaház.
 |
| A Margit híd 1876-ban |
A Szabadság híd régen
A Fogaskerekű vasút
A "kisföldalatti"
Építészek és épületek:
Elkezdődött a Steindl Imre által tervezett Parlament , melyet 1904-ben adtak át. Ezt az épületet a neogótikus művészet alapján készítették. A másik híres építész Lechner Ödön volt , aki az Iparművészeti , a Posta-takarékpénztárat és a Földtani Intézetet tervezte.Ezek az épületek a szecesszió jegyében készültek.
 |
| A Parlament |
 |
| A Posta-takarékpénztár szecessziós tetőszerkezete |
Budapest az út- és a vasúthálózat központja lett, ami fellendítette a kereskedelmet.Budapest Európa egyik kereskedelmi központjává vált. Budapesten sok gyár épült , többek között hengermalmok, gépgyárak, vasöntödék és egyéb üzemek. Ezért a főváros lett Magyarország ipar központja.A fejlődések miatt szükség volt bankokra, hitelintézetekre.Budapest belvárosában felépítették a tőzsdepalotát. A várososodás jeleiként megépültek a körutak és a sugárutak. A gyárak megsokszorozódása miatt a segédmunkások, a cselédmunkások és a napszámosok száma is növekedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése