A magyar gazdaság aranykora

A magyar gazdaság aranykora:

Ebben a korban megjelenik a kapitalizmus , azaz a tőkés gazdálkodás. Ennek eredménye , hogy  fejlődik az ipar , a mezőgazdálkodás , a közlekedés és bankok jönnek létre. A termést a vetésforgóval és a trágyázással növelték. A trágyázáshoz már műtrágyákat is használtak. Több termésföldhöz jutottak  a mocsarak lecsapolásával. Gyorsították a munkát az új korszerű gépekkel. Ilyen például a vetőgép , a cséplőgép és a gőzeke. A földesurak kezén maradt földet a  zsellérek művelték.Ezeket a zselléreket bérmunkásoknak nevezték. Azok a jobbágyok , akik földdel szabadultak fel , ők lettek a paraszt gazdák. A kapitalizmus idején fejlődtek a borvidékek és új állatokat tenyésztettek. Az Alföldön a homok megkötésére akácokat telepítettek. Új társadalmi réteg jött létre, melynek neve a dzsentri volt. A dzsentrik a birtokukat vesztetett nemesek , akik a közhivatalt látják el.   1848-ban felszámolták a céheket. Létrejött a Mechwart-féle hengermalom , mellyel fellendült a malomipar. Elkezdtek cukor-, és konzervgyárakat építeni.Ózdon és Diósgyőrön vas-, szén-, és acélgyárak épültek.Magyarországon a vasútvonalak gyorsan növekedett. A mozdonyokat a Magyar Állami Vas-, Acél. és Gépgyárak (MÁVAG) , a vagonokat a Ganz-gyár állította elő. A kor egyik sikerembere Baross Gábor , a "vasminisztere" volt. Nevéhez fűződik a magyar vasúthálózat államosítása, az állomások rendszerének kiépítése és a vasúti díjszabás kidolgozása.Míg Magyarországon a nehézipar fellendült , a könnyűipar számos ága hiányzott.

Baross Gábor , a vasminiszter

A Keleti pályaudvar

A Nyugati pályaudvar