A dualista-kori magyar társadalom

Az agrár-ipari Magyarország: A mezőgazdaság már csak 44%-át adta a nemzeti össztermék , de a lakosság még így is ebből élt meg. A szolgáltató ágazat 31%-ot, az ipar pedig 25%-ot tett ki. A változások azért következtek be , mert a városlakók aránya nőt.A paraszti társadalom törekedett a job terméseredményhez. Ez a mezőgazdaság fejlődését eredményezte.

A társadalom rétegződése:

Főnemesek:  A főnemesek kezében óriási földbirtokok vannak. A politikai és a gazdasági vezető szerepet megtartották.Ők alkották a nagybirtokos arisztokráciát. Beleszóltak a politikába és vállalkozásba fogtak. Az országgyűlésen a felsőház tagjai voltak.

Nagypolgárság, nagytőkések:  A nagypolgárság  kezébe csúszott a gazdasági hatalom egy új rétege. Részben magyar , de zömmel német és zsidó családok a vállalkozásaik ( bak, terménykereskedelem , malomipar , borszállítás, bányászat, gyáralapítás) révén hatalmas vagyonokra tettek szert. 

Dzsentri: A dzsentrik olyan középbirtokos nemesek , akik elvesztették földjüket. Megélhetésüket a megyei hivatalok és a katonatiszti pálya biztosította.A középosztálynak azonban ők csak az egyik rétegét alkották.

Értelmiségiek: A gazdasági élet megyei, városi szintű vezetői az értelmiségiek voltak. Céljuk a családi vagyon gyarapítása volt és ezt takarékos életmóddal, munkaszeretettel és vállalkozó kedvel nyerték el.Az értelmiségiek közé tartoztak az orvosok, a tanárok , a mérnökök és az írók.

Kispolgárság, kistőkések:  A kispolgárság  zömmel városi lakosokból tevődtek össze és ők alkották a középosztály alsó rétegét. Családi kisvállalkozásokat indítottak.Egyetlen dologtól féltek , hogy tönkremennek.  

Munkásosztály:  A munkásság a többi társadalmi réteghez hasonlóan nem volt egységes. Szükség lett volna több szakmunkásra , azaz olyan emberre aki ért a szakmájához.Mivel Magyarországon kevés volt az ilyen munkás , ezért a szakmunkások többsége német származású volt.A munkásosztályhoz tartoztak még a segédmunkások. Ezek a munkások tudása, fizetése kevesebb volt, mint a szakmunkásoknak.Ebből eredően érdekeik sem mindig estek egybe.

Munkás pártok 

-Magyarországi Általános Munkáspárt: • 1880-ban jött létre

                                                            • Céljuk az általános és titkos választójog létrehozása, az egyesülés , a sajtószabadság , ingyenes közoktatás és a tízórás munkanap megteremtése volt.

- Magyarországi Szociáldemokrata Párt: • 1890-ben jött létre

                                                              •Tevékenységüket a szakszervezeti munka alapozta meg

                                                              •Fellendült a szrtájkmozgalom

                                                              • Felvállalták a mezőgazdasági munkások problémáit is

Az agrárproletárok:  Az agrárproletárok a földdel nem rendelkező mezőgazdasági munkások voltak.Közéjük tartoztak a kubikusok , akik vasútépítkezéssel, csatornázással , folyószabályozásokkal és építkezésekkel foglalkoztak. Ezek a munkák a megélhetésüket biztosította.

Megmozdulások a Viharsarokban: Az első mezőgazdasági bármunkás-megmozdulások a Viharsarokban törtek ki 1894-ben. A mozgalom vezetője Szántó Kovács Sándor volt , akit később perbe fogták és letartóztatták. A parasztok leghatásosabb fegyverének az aratósztrájk bizonyult.