Kossuth Lajos

Kossuth Lajos:

1802-ben született Monokon egy köznemesi családba.Tanulmányait Sárospatakon , Sátoraljaújhelyen és Eperjesen végezte és apjához hasonlóan ügyvédi diplomát szerzett.

Kossuth Lajos szülőháza Monokon

A sárospataki kollégium épülete.

1831-ben személyesen részt vett a koleralázadás helyszínén , ekkor jött rá , hogy gyökeres változásokra van szükség.1832-ben az egyik főrend maga helyett küldte el Kossutot Pozsonyba.A bécsi udvar megtiltottak , hogy az országgyűlésen elhangzottakról a nyilvánosság tudomást szerezzen. Kossuth első dolga az volt , hogy ezt a tilalmat megszegje .Az ülésekről feljegyzéseket készített és ezeket magánlevélként terjesztette.Ezek voltak az Országgyűlési Tudósítások.Az országgyűlési ifjak segítettek neki a másolásban.1833-ban már 300 előfizetője volt az újságnak. Kossuth ezzel vált ismertté a politikai közéletben.

Kossuth Lajos  politikai karrierje  az 1832-es országgyűlésen kezdődött , ahová Vécsey Sándor megbízásából érkezett.Ekkor Pozsonyba költözött és hamarosan a reformországgyűlések aktív tagja lett. Az 1832-1836-os diéta Kossuth életpályájának döntő időszaka volt, ahol ismertté vált.Az országgyűlésen a reform ellenesek is közbe szóltak. Sokan heves vitákba folytak.Amikor Kölcsey Ferenc visszavonult szatmárcsekei birtokára Kossuth lett a politikai stafétabotot.

A bécsi udvar megtorlása

Amikor I. Ferenc 1835-ben meghalt V. Ferdinánd követte a trónon , ki helyett , betegsége miatt, Metternich uralkodott. Metternich először az országgyűlési ifjakra csapott le. Vezetőjüket, Lovassy Lászlót,  1836-ban letartóztatták.Wesselényit 1839-ban ítélték el 3 év fogságra.Kossuth a diéta berekesztése után folytatta  újsága terjesztését.Most a megyegyűlésekről írt , Törvényhatósági Tudósítások címmel.1837-ben hurcolták a budai börtönbe , ahol 3 évet kellet raboskodnia.Börtönbe töltött idejét olvasással , angol nyelv és közgazdaságtan tanulásával töltötte.

Kossuth a haladók élén 

Kossuthot a börtön nem gyengítette meg , sőt inkább edzetté tette. Az 1839-40-es diétán Deák Ferenc elérte , hogy a foglyokat szabadon engedjék, így szabadult ki Kossuth is.1841-ben Kossuth a Pesti hírlap szerkesztője lett. Megújította  a magyar hírlapírást , mivel nem félt a cenzúrától.Ő vezette be a vezércikkeket is.1844-ben a következő országgyűlés idején elvették tőle a lapot. 

Kossuth programja

Legfontosabb programja az érdekegyesítés volt, mely a jobbágyok és a nemesek összefogását jelentette. Szerinte be kellet vezetni a közteherviselést , vagyis hogy a nemes is adózzon.Kötelezővé tette az örökváltságot. Megvalósította a jobbágyfelszabadítást , amely nélkül nem képzelhető el érdekegyesítés.Úgy gondolta , hogy a jogegyenlőség csak a nemesi kiváltságok felszámolásával érhető el. Az országgyűlésen napi szinten foglalkoztak a nyelv ügyével.Amikor 1844-ben végre elfogadták , hogy a magyar nyelv legyen a hivatalos nyelv, új ellentétek alakultak ki.A nemzeti nyelvet mint államnyelvet a nem magyarok idegenkedéssel fogadták.

A Védegylet

Kossuth felismerése, hogy a nemzet " ipar nélkül félkarú óriás".Kossuth kezdeményezte , hogy a magyar  ipar termékeit vámokkal kell védeni.A Perczel fivérek ötlete alapján 1844-ben létrehozták az Ipari Védegyletet.Ha valaki belépett az Országos Védegyletbe hat évig csak magyar árút vehetett.Kossuth programja gyorsította a közlekedési hálózat fejlesztését.A magyar mezőgazdasági termékek külföldre jutását a fiumei vasúttal gyorsította. Az első vasútvonalak Pestet Váccal (1846), illetve Szolnokkal (1847) kötötte össze.

A pesti Nyugati pályaudvar elődje 1846-ban

Széchenyi és Kossuth vitája 

Széchenyi is megismerte Kossuth Lajos politikai nézeteit a Pesti Hírlapból, ezért már kezdettől ellenszenvet keltett Kossuth magatartása.Széchenyi és Kossuth politikai ellenfelek voltak , de nem ellenségek.

A reformkor nagyjai

Wesselényi Miklós: 

Széchenyi István barátja volt, akivel együtt is utaztak.Híres könyve a Balítéletekről című könyvével vált a reformerek vezéralakjává. Eszméje a nemzeti függetlenség volt. Az elmaradott viszonyokért az udvart hibáztatta,többek között ezért romlott meg a kapcsolata Széchenyivel.Az 1838-as pesti nagy árvízben személyesen mentette az emberek életét , ezért az "árvízi hajós" nevet kapta, ezzel megnövelte népszerűségét.Ennek ellenére Bécs parancsára letartóztatják , majd bebörtönözik. 

Kölcsey Ferenc: 

Szatmár megye követe volt az alsótáblán. Ő írta meg a nemzeti imádságunkat , a Himnuszt.Politikus volt , harcolt a magyar nyelvért, a jobbágyfelszabadításért és a nemzet függetlenségéért. A hitvallást így fejezte ki tömören: " a hon érdeke csupán két szó: a szabadság és tulajdon".

Deák Ferenc:  

Zala megye követeként a bölcs , csendes , következetes politikus szerepében mutatkozott be. Széleskörű jogi műveltséggel rendelkezett. 1839-40-ben az országgyűlési ellenzék vezért alakja volt.1843-ban kitört zavargások miatt a követséget nem vállalta.1848-ban a Batthyány -kormány igazságügy minisztere volt.

Batthyány Lajos: 

Gróf Batthyány Lajos volt a főrendi ellenzéke egyik vezére.1839-től vett részt a felsőtábla munkájában.1847-ben már az Ellenzéki Párt elnöke volt.1848. március 17-én őt nevezték ki az első, magyar kormány miniszterelnökévé.Próbált megegyezni az udvarral , de nem sok sikerrel. Jellasics támadása után lemondott. 1849 januárjától Bécs rabja volt, majd 1849. október 6. Pesten kivégezték.

Báró Eötvös József: 

Művelt , világlátott nemes volt, akinek vezéreszméje az volt , hogy az elmaradott, feudális országot polgári társadalommá kell átalakítani.Véleménye szerint a nemesi vármegyék a haladás akadályozói.Jelentős regénye A falu jegyzője.

A reformkori magyar társadalom

Magyarország a 19. század első felében az elavult társadalmi berendezkedés volt a jellemző.
A nemesség élén arisztokraták (főnemesek) álltak, akiket 200 család képviselt.A családok ( Festetics, Nádasdy , Eszterházy, Erdődy), Bécsben palotákat , Magyarországon pedig kastélyokat építettek.Többen külföldön éltek és gyermekeik is ott tanultak.

Széchenyi István és felesége a Vigadóban rendezett bálon

Az a közel 25 000 család , akik kiálltak a reformok ügyei  mellett  a középbirtokosság rétegébe tartoztak.Politizáltak , kezükben tartották a vármegyék irányítását.Az országgyűléseken mindig ott voltak.Sokan meggazdagodtak a napóleoni háborúk után.
A nemesség szegényei a kisbirtokosok és a birtoktalan (bocskoros) nemesek voltak. Más néven őket úgy is nevezték , hogy "hétszilvafások", mivel csak annyi telkük volt , amelyen 7 szilva fa fért el.Vagyoni helyzetük a jobbágyság felső rétegeihez hasonlított és egy részüket csak a nemesi levél különböztette meg a jobbágyságtól.Nem értettek egyet a reformokkal.
A polgárság rétegébe nagyon kevesen tartoztak, akik többnyire németek voltak.A polgárság legnagyobb részét mesteremberek , kereskedők és a városi értelmiségek , hivatalnokok alkották.Ipari termelés leginkább a céhekben folyt, nem voltat manufaktúrák.
Az ország lakosságának többségét a jobbágyság alkotta. Körülbelül 7,8 milliós létszámmal.Ők tartották el az országot , mivel ők fizették az adót a földesúrnak , az államnak és az egyháznak.A gyalogos katonák is a jobbágyok fiai közül kerültek ki.A népesség gyarapodása miatt a jobbágy telkeket is felosztották, ezért csökken az egész telkesek, nőt a töredéktelkesek és a zsellérek száma.A jobbágyok 43% -a volt már csak telkes  és 57 %-a zsellér.

Az 1831. évi koleralázadás: Zemplén megyében robbant ki , mely több százezer áldozatot követelő járvány volt.Fehér port (fertőtlenítőszert) szórtak a kutakba, amiről azt hitték a parasztok , hogy méreg , emiatt lázadás tört ki , amit csak fegyveres haddal lehetett megállítani.A koleralázadásban Kossuth Lajos is részt vett.

Kossuth Lajos

A reformkori magyarokat három rétegbe sorolhatjuk.Az egyik réteg a "maradiak" (konzervativok) voltak , ide tartoztak a főnemesek valamint a főpapok. A második réteg a "haladók" rétege volt , mely a középnemesség , a jobbágyság és a polgárság társaságából állt, de köztük volt Széchenyi István és barátja Wesselényi Miklós is.A reformok legnagyobb támogatói az "országgyűlési ifjak" voltak, mely főleg jogászokból , gyakornokokból állt , akik nem vehettek részt az országgyűlés törvényhozó munkáiban , de véleményt nyilváníthattak.Vezetőjük Lovassy László volt.

Lovassy László

I. Ferenc halála után (1835) V. Ferdinánd került a trónra, aki viszont az egészségi állapota miatt nem tudta ellátni a feladatát.Helyette Metternich irányította országot és marad abszolutizmus.

                                                                    V . Ferdinánd 

Metternich

A rendi országgyűlések Pozsonyban:

A megyegyűléseken  heves vitákat váltott ki , hogy kiválasszák az alsótábla 2 követét.Az alsótáblára a szabad királyi városok és a káptalanok külön-külön küldhettek követeket.Az országgyűlésen a káptalanoknak és a 48 szabad királyi városnak mindössze egy-egy szavazata volt, ezért politikai harc kezdődött el, hogy több szavazatuk is legyen.A felsőtáblán a főnemesek , a főpapok és az ország főméltóságai vehettek részt. 

A rendi országgyűlés működése: 

A rendi országgyűlések működését az 1608. évi törvény szabályozta először. Az országgyűléseket a király hívta össze és oszlatta fel. Törvény csak akkor születhetett , ha a király és a országgyűlés együtt megszavazta.Az első diéta 1825-27 között zajlott le , ahol megszavazták , hogy 3 évente hívják össze az országgyűlést.

A kétkamarás törvényhozás: A kétkamarás törvényhozás azt jelentette, hogy a felsőtábla és az alsótábla külön épületben , eltérő munkarend szerint üléseztek. Az alsótáblán meghozott határozatot(üzenetet) elküldték a felsőtáblához. Ha ott azt nem fogadták el , akkor vissza küldték leiratban , de ha mégis elfogadták akkor feliratban elküldték a királyhoz , aki vagy törvényt hozott belőle vagy visszaküldte az alsótáblára.

A reformkorhoz vezető út

I. Ferenc Napóleon bukása után rendeletekkel kormányzott.Az önkényuralmat , azonban a magyar nemesség már nem fogadta el  , emiatt ellentétek jöttek létre és a megyék egy része nem hajtották végre I.Ferenc rendeleteit. Egyre többen felismerték , hogy kiváltságaik egy részéről le kell mondaniuk.  Rájöttek , hogy változtatásokra , reformokra van szükség , mert csak így kerülhetik el a forradalmat és így fejlődhet az ország. Ez a gondolkodás mód 2 évtizeden át 1848-ig tartott.Ez a korszak volt a reformkor.Munkásságaival kiemelkedett gróf Széchényi Ferenc , aki 1802-ben megalapította a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat.

gróf Széchényi Ferenc

A Pollack Mihály tervei alapján épült Nemzeti Múzeum az 1840-es években

I. Ferencnek pénzre és katonára volt szüksége , ezért 1825-ben Pozsonyban összehívta a diétát ,  azaz az országgyűlést. A diéta egyik vitatott kérdése a magyar nyelv ügye volt. Gróf Széchenyi István  felszólalásában birtokainak egy éves jövedelmét ajánlja fel egy magyar nyelvvel foglalkozó Tudós Társaság felállításához.Ez volt a Magyar Tudományos Akadémia.

Széchenyi István felajánlása

Széchenyi István: 

• 1791-ben Bécsben született. Családi birtokán Nagycenken nőt fel.
• anyja: Festetich Julianna
• apja: Széchényi Ferenc 
• részt vett az 1813-as lipcsei csatában, ahol bátorságáért kitüntették
• Barátjával , Wesselényi Miklóssal, Angliába és Törökországba utazott , ahol látta Anglia fejlettségét és Törökország elmaradottságát

gróf Wesselényi Miklós (1796-1850)

Az 1825.évi országgyűlési felszólalás Széchenyi életének nagy fordulatát jelentette. Ekkor kötelezte el magát véglegesen a reformok ügye mellett.

Széchenyi István , a reformkor legnagyobb alakja:

Gyakorlati alkotásaival a legtöbbet tett a reformkorért. Elindította a lótenyésztést és a lóversenyzést.Később megírta a Lovakrul című művét.1827-ben megszervezte az első Nemzeti Casinót-politikai klubot.1830-ban kiadta a Hitel című művét , mely a magyar feudalizmus felszámolásának fontos állomását jelentette.Széchenyi arra figyelmeztette kortársait , hogy az ősiségi törvényt meg kell szüntetni, mert akadálya a hitel felvételének.A könyv óriási érdeklődést keltett , amelyet két mű, 1831-ben  a Világ , 1833-ban a Stádium követte.

Első pesti lófuttatás 

Első pesti hengermalom

Az Óbudai Hajógyár első munkacsarnoka

Széchenyi István fő műve, a Lánchíd 1848-ban

Magyarország a napóleoni háborúk alatt

A napóleoni háborúk fellendítették a magyar mezőgazdaságot.A háborús években jó áron tudták eladni a gabonaféléket is. A nagybirtokosoknak még arra is volt pénze , hogy megújítsa a gazdaságát.A mezőgazdaság fejlődése megkövetelte a  bányászat és az ipar  fejlesztését.A magyar mezőgazdaság fejlesztésében élen járt gróf Festetich György.

Festetich György (1755-1819)

Létrehozta Keszthelyen az első mezőgazdasági főiskolát, mely a Georgikon nevet kapta.

A háromnyomásos gazdálkodást kiegészítette a burgonya-,repce-, lucerna- és lóheretermesztéssel. Új állatok tenyésztésével is elkezdtek foglalkozni , ezek a zsírsertések és a vastag gyapjas juhok voltak. Fellendült a szőlő- és a bortermesztés. A hadsereg mindent felvásárolt.Ebből a bevételből épültek a nemesi paloták , színesedett a parasztok népviselete. A nemesek "Csendes esőt és hosszú háborút!" kívántak, hiszen ez biztosította a fényűző megélhetésüket.

Napóleon Bécs elfoglalása után 1809-ben lépet magyar földre.Az volt a célja , hogy szembefordítsa a magyarokat a Habsburg Birodalommal.A magyar nemesség azonban a bécsi udvar mellé állt.A magyar sereg Győrnél ütközött meg Napóleon hadseregével.A magyarok hősiesen helyt álltak, de végül is vereséget szenvedtek. A napóleoni háborúk után a magyar gabona eladhatatlanná vált.I. Ferenc a bécsi kongresszus után visszatér az abszolutista kormányzáshoz, így Magyarország gazdaságilag és politikailag rossz helyzetbe került.

1809. június 14. győri csata

Magyarország a francia háború és a napóleoni háborúk idején

Hazánkban II. József halálát követően jelentős változások kezdődtek.  II. József politikája miatt bontakozott ki Magyarországon a magyar nemzettudat.Az új uralkodó II. Lipót lett, aki 1790-1792-ig uralkodott.Bátyával ellentétben igyekezett megnyerni a magyar nemesség bizalmát.Összehívatta a magyar országgyűlést és hazahozatta Bécsből a Szent Koronát. Új törvény született az ország függetlenségéről, a rendi kiváltságok megerősítéséről.Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar nemesség újra kibékült a hatalommal.

II. Lipót:

II. Lipót koronázási esküje Pozsonyban

II. Lipót korán meghalt az uralkodásban I. Ferenc követte, aki 1792-1835-ig volt a trónon.I. Ferenc visszatért az abszolutista kormányzáshoz.Felszámolt minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti önállósulást hirdette. Betiltotta a sajtó termékeket, a művelődési intézményeket.A nemesek többsége további reformokat akart.Szerették volna bővíteni a törvényhozás jogkörét és önálló pénzügyi és gazdaság politikát követeltek.Kiálltak a magyar nyelv ügyéért.

I. Ferenc:

Ferenc politikája ellenállást váltott ki. Magyar jakobinus mozgalmat indítottak , melynek összefogójuk Martinovics Ignác(1755-1795)  lett.Martinovics két társaságot szervezett.Az egyik a Reformátorok Társasága, a részben alkotmányos királyságot,köztársaságot akaró nemesekből állt.Az új államban továbbra is a nemességnek szánták a vezető szerepet , a jobbágyság megszűnt volna.Csökkenteni kívánták az adót, és hozzá akartak nyúlni az egyház vagyonához.A másik társaság Szabadság és Egyenlőség Társasága volt.Jelentős részben polgári származású tagok voltak, politikai egyenlőség hívei  , azaz megszüntették volna a nemesi kiváltságot .Magyarországot független köztársasággá kívánták átalakítani,melynek terjesztője Hajnóczy József volt.

                  Martinovics Ignác                                                                    Hajnóczy József                                       

A szervezkedés néhány hónap elteltével a bécsi titkos rendőrség leleplezte.Bár Martinovics részletes vallomást tett , de a többi vezetővel együtt-Szentmarjay Ferenc,Lackovics János, Sigray Jakab- 1795-ben pallossal kivégezték.Sokan börtönbe kerültek , köztük Kazinczy Ferenc a nyelvújítás legnagyobb alakja.

Kazinczy Ferenc

A magyar jakobinusok kivégzése

II. József

II. József: (1780-1790)

II. József , a türelmetlen felvilágosult uralkodó:
Anyja után ,negyven évesen került a trónra.Bár követte anyja politikáját,de felgyorsította a kormányzást.
Uralkodásának jellemzői: • Erős, központosított birodalmat akart létrehozni
                                       • A felvilágosodás szellemébe uralkodott
                                       • Figyelmen kívül hagyta a nemzeti hagyományokat, s az országgyűlést sem hívta                                              össze
Nem fogadta el sem a magyar , sem a cseh koronát, mert nem akarta megkötni a kezét, mint megkoronázott, a törvényekre felesküdött király. Ebből eredően kapta a kalapos király nevet.


A király tisztába volt vele , hogy sok a tenni valója és kevés az ideje. II. József parancsára több rendelet született.
József rendeletei: • Türelmi rendelet
                                 -biztosította a szabad vallásgyakorlást
                                 - feloszlatta a szerzetes rendeket, amelyek nem folytattak oktatást vagy betegápolást
                                 - engedélyhez kötötte a pápai bullák magyarországi kihirdetését , állami kézbe akarta                                       vonni a papképzést
                                 - Korlátozta az egyházi ünnepek számát
VI. Pius pápa Bécsbe utazott , hogy Józsefet rendeletei visszavonására kérje.A pápai út azonban sikeretlen volt.

VI. Pius pápa (1775-1799)

                         • Jobbágyrendelet

                             - a paraszt szabadon költözhetett

                             - földesúri beleegyezés nélkül mesterséget tanulhatott

                             - javai felett szabadon rendelkezhetett

                             - II. József megtiltotta a jobbágyok testi fenyítését , sőt még a jobbágy szót is betiltotta,                                  de adózniuk tovább is kellett

                         

                       • Nyelvrendelet 

                            - német a hivatalos nyelv

                            - lehetővé vált a felvilágosult tudósok , költők , írók műveinek kiadatása 

                            - fellendült a könyvkiadás és a magyar nyelvű sajtó

                            - Magyarországot 10 kerületre osztották fel

                            - először került sor a népesség összeírására

A kalapos király halálos ágyán , megrémülve magyar nemesség ellenállásától , a francia forradalomtól , a porosz és török előrenyomulástól rendeleteit visszavonta.

                           

                                                 
                                     

Mária Terézia

Mária Terézia (1740-1780)

Férje: Lotharingiai Ferenc:

III. Károly halála után a Pragmatica Sanctio értelmében Mária Terézia foglalta el a trónt.Porosz-osztrák örökösödési háborúveszélybe sodorta az uralkodónőt és birodalmát.Mária Teréziát segítette a magyar nemesség 1741-es hűséges kiállása.("Életünket és vérünket az országunkért!")A 60000 katona hűségéért cserébe :-megmaradt a nemesi adómentesség és a magyar ügyeket magyar hivatalnokok intézték.

A háború eredménye: Szilézia kivételével minden területet visszafoglalták az osztrákok.A birodalom területe Galíciával gyarapodott.

"Életünket és vérünket az országunkért!"

Rendeletek:-1754 Kettős vámrendelet :Magyar mezőgazdasági cikkekre a birodalmon belül alacsony vám, míg kívül magas vám fizetendő.Osztrák , cseh iparcikkekre a birodalmon belül alacsony vám,más országokból érkezőre magas vám fizetendő.

                   -1767 Úrbéri rendelet: Megszabta , egyesítette a jobbágyok terheit.Az urbárium kimondta, hogy a robot nem haladhatja meg az évi 52 napot.Az úrbéri rendeletek közé tartozott még a kilenced fizetés, az évente egy forintos készpénzadó ,valamint az ajándék.Ez a rendelet védte a jobbágyokat , az egytelkes parasztok gyarapodhattak . Nem járt rosszul a nemesség sem, mert a gabona kelendő volt az európai piacokon.A földbirtokosok gyarapodása mellett a magyar mezőgazdaság fejlődésére is hatással volt.

                   - 1777 Ratio Educationis: A tanügy , a kultúra reformjára törekedett.A a vallásos elemek mellett megjelentek a tudományos ismeretek , amely magukba foglalták a mezőgazdasági és a természettudományos tárgyakat is.A rendelet megfogalmazta ,hogy minden 7-13 éves gyerek köteles iskolába járni.Szabályozták az iskolák állami felügyeletét, melynek megkönnyítésére tankerületeket szerveztek és állami feladatnak tekintették a tanító képzést. 

                   - Egészségügyi rendelet: A rendelet szerint  minden megye és város diplomás orvost, s minden járás legalább egy bábaasszonyt (képzett szülésznőt) köteles alkalmazni.Árvaházakat állította fel a magukra maradt gyerekeknek , akiknek kötelezővé tették a tanulást.Minden fiatalnak el kellett sajátítania egy szakmát.A magatehetetlen szegényeket úgynevezett szegényházakban helyezték el.

Mária Terézia fiaival.

                     

                   

            

Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

Magyarország a Rákóczi -szabadság harc után: 
III. Károly (1711-1740)

III.Károly idején nagy feladat várt a Habsburg birodalomra.Helyre kellett állítani Magyarországon a társadalmi és gazdasági állapotokat.Óriás területek váltak lakatlanná,ezeket a területek be kellett  népesíteni.
A feladat:-betelepítés : német vidékről hoztak be Magyarországra parasztokat.Támogatást , kedvező feltételeket kaptak.A németeket , akik Magyarországra érkeztek Sváboknak nevezték el.
                - bevándorlás: Önként jöttek a határon túli parasztok, akik kaptak megművelhető földeket.Legnagyobb számban dél felől szerbek és keletről , délkeletről románok jöttek.
Vándormozgalom: Az országhatárokon népmozgást jelentette.Ennek eredményeként jelentős számban érkeztek szlovákok a Felvidékről. A 18. század vége felé az ország lakossága nyolc és fél millióra emelkedett, de ennek már csak a fele volt magyar.

 A Habsburgok berendezkedése Magyarországon:
Magyarország a 18. század első évtizedeiben a Habsburg Birodalom része lett, de magyar törvények szerint éltek.Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megtartotta azt a jogát ,hogy önállóan intézhette saját ügyeit. III. Károly azonban egységes, központi irányítást kívánt megteremteni a birodalomban. Magyarország irányítására Bécsben újjászervezték a Magyar Kancelláriát és a Magyar Kamarát.Létre hozták azonban a pozsonyi székhelyű Helytartótanácsot.
A Helytartó tanács dolga volt:- az adók beszedése
                                                  - a rendeletek végrehajtásának ellenőrzése
                                                  - a törvények betartatása
                                                  - megyék irányítása
III. Károly uralkodásának idejében megszilárdult az állandó császári-királyi hadsereg.A császár elérte az 1722-23. évi pozsonyi országgyűlésen , hogy a magyar rendek megszavazták a Pragmatica Sanctiót. Ennek legismertebb pontja a nőági örökösödés joga:-a törvény rendelkezett arról is ,hogy a birodalomnak egy                                                                              kézben kell maradnia

A Pragmatica Sanctio záró oldala pecséttel és aláírással.

III. Károly birodalmának nyugati részei voltak az úgynevezett örökös tartományok , amelyek felett császár korlátlan hatalommal rendelkezett.Az udvar azt szerette volna elérni , hogy a birodalom keleti felét (Magyarországot is) a nyugati mintájára irányíthassák.Ezt azonban a magyar rendek minden esetben megakadályozták.

   

                           
                                                     
                           

A Szent Szövetség kora

1814 őszén Európa nagyhatalmai -Anglia, Poroszország, Oroszország, A Habsburg birodalom és az új Franciaország vezetői- Bécsben kongresszusra ültek össze.
Céljaik:- Európa térképének újra rajzolása
            - Korábbi hatalom visszaállítása
            - Franciaország visszaszorítása az 1792-es határok közé
                   -Hadisarc

Bécsi kongresszus ülésterme

Szent Szövetség létre hozása:

      1815-1848

Orosz, osztrák, porosz testvéri béke kötése innen származik a Szent Szövetség elnevezés .

Cél: forradalmak  , nemzeti törekvések megakadályozása 

A győztes hatalmak vezetői azzal a szándékkal osztották fel újra Európát, hogy véget vessenek a további háborúskodásnak.A francia trónra a Bourbon család tagja XVIII. Lajos ült . 

-Kezébe vette hadsereg főparancsnokságát.

-Meghagyta: -  sajtószabadságot 

                    -  törvény előtti egyenlőséget 

                    - a személyi szabadság jogot

Választó jogot viszont csak a leggazdagabb nemesek és polgárok kaptak.

A déli államok (Spanyolország és Itália kis államai) visszaállították az abszolút királyságot, emiatt forradalom tőrt ki , amit levertek.

Görögországban  a forradalom ereje török uralom ellen fordult.1821-ben kirobbant szabadságharcban Az orosz cár félt , hogy a Balkán-félsziget újra török uralom alá kerül és ezért a görögök mellé áll.A török-egyiptomi hajóhadat az angol-francia-orosz flotta megsemmisítette.Később Oroszország szárazföldön is győzött Törökország ellen, így Görögország megszabadult a török fennhatóság alól. 

Új nemzetek születtek:  1810-es években Argentína , Chile , Nagy-Kolumbia felszámolták gyarmati függőségüket.

Simón Bolívar (1783-1830): -dél-amerikai forradalmak legendás vezére

                                            - megszervezte a sokféle népből álló szabadságharcot

                                            

Simón Bolívar

Sorra alakultak ki a volt spanyol gyarmatok helyén az olyan új országok, mint például Peru, Paragvay,Urugvay,Bolívia.1822-ben Brazília elszakadt Portugáliától.

James Monroe: -Nagyot lendített a dél-amarikai államok kialakulásának történetén .

                        - Kijelentése szerint : "Amerika az amerikaiaké." (Ez volt az úgynevezett Monroe-elv.)

James Monroe

A forradalmak hatása az amerikai gyarmatokon:

-Latin-Amerika népei a napóleoni háborúk hatására indították meg a Spanyolország és Portugália elleni függetlenségi nyilatkozatot.

-A Szent Szövetség vissza akarta állítani a gyarmati viszonyokat.1821-ben Anglia és az Egyesült Államok segítették Mexikót , hogy végleg elválhasson Spanyolországtól

-Mexikó így független köztársasággá alakult.

Új eszmei irányzatok a 19. században:

A liberalizmus: A szabadságot hirdető, az állam szerepét csökkentő eszmeiség a jogegyenlőségre épít.

A nacionalizmus:  A hazaszeretet, a nemzeti érzést fogalmazza meg.A nyelv  , a szokások , az ősök tisztelete alapján alakult ki ez az eszme.

A konzervativizmus: Képviselői ragaszkodnak a hagyományokhoz, a megszokott társadalmi-politikai berendezkedéshez.Lassan, megfontoltan haladnak, elutasítják a forradalmat. 

A szocializmus:  A szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondatával a munkások életének javítását, érdekeik védelmét tűzte ki célul ez az irányzat.

A keresztényszocializmus : Polgári irányzat, mely a munkásmozgalmat részben az egyház befolyása alá kívánta vonni.

                            

Az ipari forradalom következményei

Következmények:  A 18. század végén Angliában kezdődő gazdasági változások hatással voltak a gazdaságra és az iparra.Létrejött az istállózó állattartás és a vetés forgó , melynek lényege nem kellet ugart hagyni , más-más növények ültetésével és trágyázással pótolták. Így több terményt tudtak betakarítani .Ezért megszűnik az éhezés és nő a lakosság száma, viszont a gépek felváltják az embereket, így nő a munkanélküliség.A gőzgép forradalmasította az ipart.Az üzemekben , a mezőgazdaságban és a bányászatban gőzenergia vált a legfőbb erőforrásává. Eleinte csak fát használtak a gőzfejlesztéséhez , később azonban megnyitották az első szénbányákat.Hegyeket bontottak meg , ezért pusztult a növényzet is.

Gépek:
Gyors vetélő: 

Fonógép: 

Mechanikus szövőgép: 

Gőzzel hajtott szerkezet: 

Gőzhajó: 

Gőzmozdony: 

A munkanélküliekké váltak közül sokan hajóra szálltak és kivándoroltak Amerikába, az "ígéret földjére".

Ipari következmények:A gépekhez , vasúti járművekhez , sínekhez sok vasra volt szükség. A vasérc kiolvasztáshoz , a acél gyártáshoz pedig szén kellett. Sorra nyíltak a szén- vasbányák és kohók ,vasgyárak épültek.Mivel egyre több gépre volt szükség , ezért kialakult a gépgyártás.A fejlődés nem állt meg feltalálták a szerszámgépeket.A bányák és gyárakban egyre több bérmunkás dolgozott kialkudott bérért. Az embereket gyárak mellett bérházakba szállásolták el, így alakultak ki a gyárvárosok.

Az ipari forradalom több változást idézett elő.Megjelenik a szabad verseny, azt jelenti , hogy a tőkés (kapitalista) szabadon , kötöttségek nélkül alapíthatott gyárat,üzletet , bankot.Engedély nélkül bevezethettek új termékeket , találmányokat. Ezt a rendszert , amelyet a tőkések , azaz a kapitalisták irányítanak , kapitalizmusnak nevezzük. 

Új társadalmi rétegek jönnek létre: 1. vezetők: bankárok, gyártulajdonosok, kereskedők , üzletemberek 

                                                        2. középréteg: értelmiségek, tudósok, orvosok, jogászok                                                                                                       mérnökök,gazdagabb parasztok,                                                                                                                     kisiparosok,kiskereskedők

                                                        3. proletárok: ipari lakótelepek lakói, saját munkaerő támaszkodó                                                                                         munkások

A nincstelen bérmunkások rájöttek , hogy csupán az az egy lehetőségük van , ha összefognak és nagyobb bér reményében harcolnak a nagy tőkések ellen.

A textiliparban megjelentek a gépek , a tulajdonos sok munkást elbocsátott. A munka és fizetés nélkül maradó emberek összetörték a tulajdonos gépeit és felgyújtották az üzemét.A géprombolók azonban rájöttek , hogy a nyomorúságokat nem a gépek okozzák .A tőkések szívesebben alkalmaztak nőket és gyerekeket , mert kevesebbet kellett fizetni  ugyan azért munkáért .A képzettebb munkások szervezkedésbe kezdtek , mely első lépcsőfokaként önművelő , önsegélyező csoportokat hoztak létre.A hiányzó törvényeket szakszervezetek létre hozásával pótolták. Rájöttek , hogy leghatékonyabb fegyverük a közös fellépés , végső esetben a sztrájk.Törvények születtek a gyermekmunkára ,a nők és a férfiak munkaidejére vonatkozóan.A kapitalizmus korai időszakában nem kímélte a gyerekeket sem.Napi 10-12 órát dolgoztak a bányajáratokban Sokszor a gyerekek tartották el a családot.