2014. május 25., vasárnap

Az olasz egység

Az olasz egység megteremtése:
Itáliát az egység megteremtése előtt kis államok alkották (Róma-Vatikán, Firenze, Szicília, Szárd Piemond Királyság és Nápoly).Felismerik , hogy elmaradottságuknak oka a széttagoltság volt.Egységet akartak létre hozni , de az osztrákok nem engedték , ezért a franciáktól kértek segítséged,akik csak területek cserében segítenek.


Diplomácia és háború: A Habsburgok ellen a legfejlettebb itáliai állam, a Szárd-Piemond Királyság kezdett háborút. Vezetők: II. Viktor Emánuel király és Cavour ,aki "az egység kovácsa" volt.1859-ben kirobbant csata Solferino mellett zajlott le , ahol a francia és olasz csapatok győzelmet arattak az osztrákok felett.Eredménye képpen több északi tartomány szabadult fel.
II. Viktor Emánuel
Cavour , az "egység kovács"


A Vöröskereszt születése: 
A solferinói csatában rengeteg sebesült volt.Többségük túl élték volna , ha megfelelő lett volna az elsősegély. A csatatéren volt egy svájci orvos, Henri Dunant , aki elsőként szervezte meg  az elsősegély-szolgálatot. Dunantnak köszönhető , hogy a Vöröskereszt zászlaja a svájci zászló ellentétes színű változata lett.
A svájci zászló és a Vöröskereszt zászlaja

Garibaldi, az egység megteremtője:
Az olasz egység megteremtése Garibaldi nevéhez fűződik.Garibaldi a vörös ingesek élén partra szállt Szicíliában és Nápolyban , majd átadta a hatalmat a királynak.A politikusok 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot.A főváros Firenze lett.Az egység még nem volt teljes, mivel Róma és Velence még nem csatlakozott. Tíz év múlva,1871-ben, csatlakoztak és ekkor létre jött a teljes olasz egység. Ezt követően Róma lett a főváros.
Giuseppe Garibaldi

Türr István (1825-1908):
A Baján született Türr István főszerepet játszott Garibaldi oldalán Palermó elfoglalásában. 1881-től vízmérnökként , a Khorintoszi-csatorna építését irányította.
Türr István


2014. május 19., hétfő

Európa nagyhatalmai

Anglia ,a "világ műhelye":
Anglia vezető szerepet töltött be a világkereskedelemben.Az ipari forradalom és a gőzgép feltalálás hatására tudományos felfedezések,találmányok jöttek létre. Anglia kihasználta földrajzi helyzetét és a tengereken keresztül gyarmatbirodalmait terjesztette. Anglia gyarmatai közül a legértékesebb  India volt. Indiát "a brit korona legszebb gyémántja"-ként is emlegették.Az iparában dolgozó munkások jól képzettek volt , így lett Anglia a "világ műhelye". Anglia azzal is ismerté vált , hogy a nyelvük világnyelv volt.1857-ben kitört a Szipojlázadás , melynek oka , hogy az angolok olcsóbban gyártják  a textilt , ezért az indiaiak tönkre mennek.A szipojok indiai származású angol hadseregben szolgáló katonák, akik vallási okokból fellázadtak (fegyver töltény zsírozás) és angol családokat irtottak ki. Később Anglia változtat a politikáján és önkormányzatot ad Kanadának és Ausztráliának.Angliában ekkor a viktoriánus korszak volt , amely Viktória királynőről (1837-1901) volt elnevezve. Ekkor alkotmányos monarchia volt , amely azt jelentette , hogy a király csak uralkodik és a parlament hozza a törvényeket.A parlamentben két párt volt , a tory és a whig.
Viktória királynő


Franciaország:  
Az 1848-as forradalmak tanulsága Franciaországban az volt , hogy erős kézre van szükség. Ezért Louis Bonaparte III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát és újra bevezette a császárságot.Franciaországban megmaradt a parlament , a választójog , a szólás és a sajtószabadság, de  a császár a rendőrségen keresztül mindent ellenőriz.A 19. században a francia vasútvonalak a hatszorosára nőttek.Nagy lendületet vett az ipar fejlődés.Ekkor épült ki a mai Párizs.
III. Napóleon császár

Az orosz medve:
Oroszország azért kapta a medve nevet, mivel óriási területe , társadalma lassú fejlődésű volt és kíméletlen rendszerük volt.A nagyhatalmi címet azért kapta meg , mert kiűzték Napóleont országukból és vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. I. Miklós (1825-1855) cár nevéhez az fűződik , hogy szorgalmaztatta az első orosz vasútvonal építését és támogatta az oktatást , a művészetet , illetve az építészetet. Lehetővé tette , hogy a jobbágyok vásárolhassanak földet , ha földesuruk abba beleegyeztek. I Miklós cár után II. Sándor  (1855-1881)uralkodott. II. Sándor uralkodása alatt az oroszok meghódították Grúziát,Örményországot és a Kaukázus részeit.1860-ban az orosz katonák elfoglalták az Usszuri folyó partvidékét , és megalapították a Vlagyivosztokat. A oroszok megszállták Közép-Ázsiát. Szibéria hatalmas lakatlan területeit vasúthálózatok kiépítésével hódították meg.Oroszország eladta Alaszkát az Egyesült Királyságnak. 
I.Miklós cár
II. Sándor cár
A nagyhatalmak gyarmatbirodalmai 




A Krími háború: (1853-1856)
A háborút az oroszok indították a törökök ellen.Azért kezdődött el a háború , mivel Oroszország meg akarata szerezni Törökországot.Később az angolok és a franciák is beszálltak a háborúba , mivel attól tartottak , hogy felborul az európai erőegyensúly.A háború eredménye az lett , hogy a nyugati hatalmak meggátolták az orosz terjeszkedést és a cár nem tarthatott hadiflottát a Fekete-tengeren.




2014. május 2., péntek

Budapest

Pest-Budából Budapest:
A Budapest szót először Széchenyi írta le , a Világ című könyvébe. Ez több mint négy évtizeddel megelőzte a városegyesítést.

A főváros kialakulása:
1873. november 17-én jött létre Budapest , Pest , Buda és Óbuda egyesítéséből. Fejlődik a közlekedés: Felépítették a Margit hidat és a Szabadság hidat , ami akkor még Ferenc József nevét viselte. Elkezdték a Nagykörút építése.Ekkor épült fel a Nyugati és a Keleti pályaudvar is . Ilyenkor indult el Európa második fogaskerekű vasútja. A kontinens első földalattija -amire ma is büszkék lehetünk- 1896-ban nyitott meg. Az új főváros  a művészetek , a szórakozás, az oktatás és a tudomány központjává vált.  A fővárost a kávéházak városának is nevezték. A kávéház a pesti polgárok legkedveltebb tartózkodási helye lett. Ekkor épült fel a Zeneakadémia  és az Operaház.
A Margit híd 1876-ban

A Szabadság híd régen
A Fogaskerekű vasút

A "kisföldalatti"

Építészek és épületek:
Elkezdődött a  Steindl Imre által tervezett Parlament , melyet 1904-ben adtak át. Ezt az épületet a neogótikus művészet alapján készítették. A másik híres építész Lechner Ödön volt , aki az Iparművészeti , a Posta-takarékpénztárat és a Földtani Intézetet tervezte.Ezek az épületek a szecesszió jegyében készültek.
A Parlament

A Posta-takarékpénztár szecessziós tetőszerkezete


A gazdasági élet központja:
Budapest az út- és a vasúthálózat központja lett, ami fellendítette a kereskedelmet.Budapest Európa egyik kereskedelmi központjává vált. Budapesten sok gyár épült , többek között hengermalmok, gépgyárak, vasöntödék és egyéb üzemek. Ezért a főváros lett Magyarország ipar központja.A fejlődések miatt szükség volt bankokra, hitelintézetekre.Budapest belvárosában felépítették a tőzsdepalotát. A várososodás jeleiként megépültek a körutak és a sugárutak. A gyárak megsokszorozódása miatt a segédmunkások, a cselédmunkások és a napszámosok száma is növekedett.




2014. április 21., hétfő

A dualista-kori magyar társadalom

Az agrár-ipari Magyarország: A mezőgazdaság már csak 44%-át adta a nemzeti össztermék , de a lakosság még így is ebből élt meg. A szolgáltató ágazat 31%-ot, az ipar pedig 25%-ot tett ki. A változások azért következtek be , mert a városlakók aránya nőt.A paraszti társadalom törekedett a job terméseredményhez. Ez a mezőgazdaság fejlődését eredményezte.

A társadalom rétegződése:
Főnemesek:  A főnemesek kezében óriási földbirtokok vannak. A politikai és a gazdasági vezető szerepet megtartották.Ők alkották a nagybirtokos arisztokráciát. Beleszóltak a politikába és vállalkozásba fogtak. Az országgyűlésen a felsőház tagjai voltak.
Nagypolgárság, nagytőkések:  A nagypolgárság  kezébe csúszott a gazdasági hatalom egy új rétege. Részben magyar , de zömmel német és zsidó családok a vállalkozásaik ( bak, terménykereskedelem , malomipar , borszállítás, bányászat, gyáralapítás) révén hatalmas vagyonokra tettek szert. 
Dzsentri: A dzsentrik olyan középbirtokos nemesek , akik elvesztették földjüket. Megélhetésüket a megyei hivatalok és a katonatiszti pálya biztosította.A középosztálynak azonban ők csak az egyik rétegét alkották.
Értelmiségiek: A gazdasági élet megyei, városi szintű vezetői az értelmiségiek voltak. Céljuk a családi vagyon gyarapítása volt és ezt takarékos életmóddal, munkaszeretettel és vállalkozó kedvel nyerték el.Az értelmiségiek közé tartoztak az orvosok, a tanárok , a mérnökök és az írók.
Kispolgárság, kistőkések:  A kispolgárság  zömmel városi lakosokból tevődtek össze és ők alkották a középosztály alsó rétegét. Családi kisvállalkozásokat indítottak.Egyetlen dologtól féltek , hogy tönkremennek.  
Munkásosztály:  A munkásság a többi társadalmi réteghez hasonlóan nem volt egységes. Szükség lett volna több szakmunkásra , azaz olyan emberre aki ért a szakmájához.Mivel Magyarországon kevés volt az ilyen munkás , ezért a szakmunkások többsége német származású volt.A munkásosztályhoz tartoztak még a segédmunkások. Ezek a munkások tudása, fizetése kevesebb volt, mint a szakmunkásoknak.Ebből eredően érdekeik sem mindig estek egybe.

Munkás pártok 
-Magyarországi Általános Munkáspárt: • 1880-ban jött létre
                                                            • Céljuk az általános és titkos választójog létrehozása, az egyesülés , a sajtószabadság , ingyenes közoktatás és a tízórás munkanap megteremtése volt.
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt: • 1890-ben jött létre
                                                              •Tevékenységüket a szakszervezeti munka alapozta meg
                                                              •Fellendült a szrtájkmozgalom
                                                              • Felvállalták a mezőgazdasági munkások problémáit is

Az agrárproletárok:  Az agrárproletárok a földdel nem rendelkező mezőgazdasági munkások voltak.Közéjük tartoztak a kubikusok , akik vasútépítkezéssel, csatornázással , folyószabályozásokkal és építkezésekkel foglalkoztak. Ezek a munkák a megélhetésüket biztosította.

Megmozdulások a Viharsarokban: Az első mezőgazdasági bármunkás-megmozdulások a Viharsarokban törtek ki 1894-ben. A mozgalom vezetője Szántó Kovács Sándor volt , akit később perbe fogták és letartóztatták. A parasztok leghatásosabb fegyverének az aratósztrájk bizonyult.

2014. április 15., kedd

A magyar gazdaság aranykora

A magyar gazdaság aranykora:
Ebben a korban megjelenik a kapitalizmus , azaz a tőkés gazdálkodás. Ennek eredménye , hogy  fejlődik az ipar , a mezőgazdálkodás , a közlekedés és bankok jönnek létre. A termést a vetésforgóval és a trágyázással növelték. A trágyázáshoz már műtrágyákat is használtak. Több termésföldhöz jutottak  a mocsarak lecsapolásával. Gyorsították a munkát az új korszerű gépekkel. Ilyen például a vetőgép , a cséplőgép és a gőzeke. A földesurak kezén maradt földet a  zsellérek művelték.Ezeket a zselléreket bérmunkásoknak nevezték. Azok a jobbágyok , akik földdel szabadultak fel , ők lettek a paraszt gazdák. A kapitalizmus idején fejlődtek a borvidékek és új állatokat tenyésztettek. Az Alföldön a homok megkötésére akácokat telepítettek. Új társadalmi réteg jött létre, melynek neve a dzsentri volt. A dzsentrik a birtokukat vesztetett nemesek , akik a közhivatalt látják el.   1848-ban felszámolták a céheket. Létrejött a Mechwart-féle hengermalom , mellyel fellendült a malomipar. Elkezdtek cukor-, és konzervgyárakat építeni.Ózdon és Diósgyőrön vas-, szén-, és acélgyárak épültek.Magyarországon a vasútvonalak gyorsan növekedett. A mozdonyokat a Magyar Állami Vas-, Acél. és Gépgyárak (MÁVAG) , a vagonokat a Ganz-gyár állította elő. A kor egyik sikerembere Baross Gábor , a "vasminisztere" volt. Nevéhez fűződik a magyar vasúthálózat államosítása, az állomások rendszerének kiépítése és a vasúti díjszabás kidolgozása.Míg Magyarországon a nehézipar fellendült , a könnyűipar számos ága hiányzott.
Baross Gábor , a vasminiszter

A Keleti pályaudvar
A Nyugati pályaudvar

2014. április 3., csütörtök

A kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia

Királykoronázás Pest-Budán: Ausztriának és Magyarországnak is egyre sürgetőbbé vált a kiegyezés. Ausztria kiegyezési okai a gazdasági nehézségek ,a nemzetiségi lázongások , az olasz és német egység törekvései és a katonai vereség . Magyarországon is a gazdasági nehézségek , a nemzetiségi mozgalmak sürgették a kiegyezést ,illetve a politikai tétlenség. Hossza tárgyalások eredményeképpen 1867. június 8-án a budai Mátyás-templomba magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. A nap jelentőség csökkentette az,hogy Deák Ferenc nem jelent meg a koronázáson.
Ferenc József a magyar király 


A dualista állam:  Az 1867-ben elfogadott kiegyezés létre jött a dualista állam , azaz kettős államrendszer. Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A ét államban közös volt az uralkodó, (osztrák császár és magyar király) illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy.A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a vezénylési nyelv.


Horvát-magyar kiegyezés: 1868-ban jött létre a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , melynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor. Horvátország élén a bán állt , akit az uralkodó nevezett ki. A közös ügy itt is az külügy, hadügy és a pénzügy volt.A horvát-magyar kiegyezés széleskörű kulturális és nyelvi jogokat adott.
Az Osztrák-Magyar Monarchia népei


A Monarchia nemzetiségei: A legtöbb nemzetiségi község,csalódott,elégtelen volt.  Sokan közülük úgy gondolták, hogy a mostani helyzetük rosszabb. Ezért báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használta , az iskolahálózat bővítését ,  de Magyarország polgári tekinteteben egy nemzetet alkot. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:  A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők alkotják a kormánytöbbséget 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket szerették volna megszüntetni , Balközépnek nevezték. Vezetője Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal volt , melynek célja Ausztriától való  elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnöksége:  Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök . Elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. A Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy kés résznyi Balközből állt és a Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és 1/2 Balközből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . Közigazgatási reformja: A megyéket a kormány belügyminisztere által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást közvetlenül irányította az alispán. A városok élére a polgármester került , a községek élén a bíró állt. Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyer nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontja között. Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.


2014. március 23., vasárnap

A kiegyezéshez vezető út

Az emigráció:  Az emigráció szó főnévi jelentése a politikai okból külföldön élők csoportja.Nagy részt Törökországba menekültek el a szabadságharc számos vezetője. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött.Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság (Konföderáció) létre hozása.  Az emigráció központja Párizsban és Londonban volt. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.
Gróf Teleki László

Sorsdöntő évek eseményei: Bach -rendszer bukása után lehetőség nyílott a tovább lépésre. 1860-as év , ahogy Kossuth mondta , " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt." 1860. március 15. tüntetés tört ki. Tragikus esemény történt április 8.-án holtan találták a legnagyobb magyart , Széchenyi Istvánt. Széchenyi  halálának körülményeit nem tudjuk, Feltehetően öngyilkos lett. Halála előtt megírta az Ein Blick könyvet , amely a halálát kiváltó okok között volt.

Ferenc József próbálkozásai:
Októberi Diploma
- 1860 októberében adták ki
- Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott-
-Újjászervezték a központi kormányszerveket

Februári Pátens 
- 1861 februárjában jelent meg
- A parlamenti rendszer birodalmi alapokra épült
-Ferenc József összehívta az országgyűlést

Két párt, egy országgyűlés: Az 1861-ben összehívott országgyűlést reményt adhatott.
A két párt neve: A Felirati Párt és a Határozati Párt.
A Felirati párt , melynek vezetője Deák Ferenc volt , feliratban kívánták kifejteni követeléseiket. Ezekben a feliratokban ragaszkodtak az 1848-as áprilisi törvényekhez.A másik pártot , a Határozati Pártot, Teleki László vezette. Ők határozatban követelték vissza a 1848-as törvényeket. A belső vita tragédiába fordult , mivel Teleki László , látva a Határozati Párt gyengeségét, és megrettent a következményektől , öngyilkos lett. Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között egy "átmeneti időszak" , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

A húsvéti cikk: Az "átmeneti időszakban" kiderült , hogy a magyar társadalom külső segítségre nem számíthatott , a belső viszálykodásokba pedig belefáradt. A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel. Deák hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Bár a magyar javaslatokat az udvar nem fogadta el , de megkezdődtek a tárgyalások.Ekkor azonban, ritka szerencseként , segített egy európai esemény. 1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában.Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak.  Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , de ahhoz viszont ragaszkodott , hogy a magalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

gróf Andrássy Gyula 


2014. március 16., vasárnap

Magyarország az önkényuralom éveimben

Haynau rémuralma:  A rémuralom 1849-1850-ig tartott. Haynau fő célja rendet tenni , akar több száz ember agyon lövetésével is. Intő példát akar szolgáltatni. Magyarországon  600 halálos ítéletet hoztak , melyből 140-et végre is hajtottak. A többi embert várbörtönbe zárták vagy kényszersorozásra ítélték. 1849. október 6.-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost.
Haynau

 A 13 aradi vértanú
Damjanich János
Dessewffy Arisztid

Aulich Lajos


Kiss Ernő
Knézich Károly
 Leiningen-Westerburg Károly

Lahner György
Nagysándor József
Török Ignác
Poeltengberg Ernő





Lázár Vilmos

Schweidel József

Vécsey Károly




Batthyány Lajos kivégzése Pesten




A Bach-korszak:  Ez a korszak 1850-1859-ig tartott. Nevét Alexander Bachról kapta. Célja a birodalom egységének megteremtése volt. A magyar és osztrák hivatalnokok számára magyaros viseletet írtak el, ők voltak az úgynevezett Bach-huszárok.
Intézkedései: 
-Magyarország függetlenségének eltörlése
-Erdély elválasztása tőlünk
-A katonák és a rendőrök felügyelete  a hivatalnokokra
-Magyarországot 5 kerületre osztották
-Albercht főherceg lett a kormányzó
-Oktatás korszerűsítése
-Jelképes kivégzések
-Belső vámok megszüntetése
-Határőrvidék, a Temesi Bánság és  a Szerb Vajdaság ugyan olyan önállósággal bírt , mint Magyarország
Gúnyrajz a Bach-huszárról


Passzív ellenállás:
A Bach-rendszert a magyarok közül sokan nem fogadták el.  A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért máshoz kellett folyamodniuk. Aki jó hazafinak vallotta magát, nem hajtotta végre a rendeleteket, nem  használta a német nyelvet, továbbá nem vásárolt olyan árut, amelyből elnyomóknak hasznuk volt.Ez volt a passzív ellenállás. Vezetője Deák Ferenc volt, aki az Angol Királynő szállodában szállt meg. 
A pesti Angol királynő szálloda

Akik újra akarták kezdeni a szabadságharcot: 
-Makk József:  A Székelyföldön próbált fegyveres szervezkedést kirobbantani.
-Noszlopy Gáspár: Somogy megyében akart mozgalmat indítani.
-Rózsa Sándor: Az alföldi betyár alakja az ellenállás jelképe lett. 
-Libényi János Bécsben késsel támadt a császárra. Felakasztották.
-Teleki Blanka és Leöwey Klára hazafias nevelőmunkát folytattak.
A csoportokat feljelentették és a vezetőket elfogták, Kufstein börtönébe zárták. 
Libényi János merénylete Ferenc József ellen

Kufstein börtöne

Császári amnesztia:  A szabadságharcban résztvevők üldözését Ferenc József csak 1854-ben szüntette meg. Ekkor még csak részleges amnesztiára( közkegyelemre) került sor. Az utolsó elítéltek 1859-ben , a Bach-rendszer bukásakor szabadították ki a börtönből.


2014. február 25., kedd

Tavaszi hadjárat

A sikeres tavaszi hadjáratok vezetője Görgey Artúr volt, a haditervet jórészt Klapka György dolgozta ki. Az első fényes győzelem március 5-én zajlott le Szolnoknál.A további győzelmek áprilisban történtek.. Április 2-án Hatvannál , április 4-én Tápióbicskénél , április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácott , április 19-én Nagysallónál és április 22-én Komáromban ütközött meg a két hadsereg. A győzelmek után az osztrák fősereg kimenekült az országból , csupán Buda várában hagytak erős helyőrséget.
A győztes tápióbicskei csata

A Függetlenségi Nyilatkozat:
A Függetlenségi Nyilatkozatot 1849. április 14-én adták ki Debrecenben , ami részben a Habsburg-ház trónfosztásáról szólt. A nyilatkozat lehetőséget adott arra , hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon. Ugyanekkor lett kormányzó Kossuth Lajos.Az új miniszterelnök pedig Szemere Bertalan lett.
Szemere Bertalan , az új miniszterelnök

Buda visszavétele: 
Komáromnál , a Dunán átkelt magyar hadsereg Buda felé vette útját. Budát a jól képzett Hentzi  tábornok védte, aki arra is készen állt , hogy a Lánchidat felrobbantsa. Erre szerencsére nem került sor . Budát 17 napig tartó ostrom után , 1849. május 21-én foglalta el a magyar hadsereg.

Buda bevétele

Buda visszavétele után az osztrákok vezetője már nem Windischgätz  , hanem Haynau volt, aki I. Miklóstól az orosz cártól kért segítséget. Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött a magyar szabadság vérbe fojtására.  Az osztrák haderőt  170 000 fő katona biztosította, melynek főparancsnoka Paszkievics volt. A magyar sereg  is 170 000 katonával rendelkezett.
Haynau
I. Miklós, orosz cár
Paszkievics tábornagy




Katonai vereségek:
Mivel Magyarországot két hadsereg is támadta , így a magyaroknak a taktikája az volt , hogy egyenként végzik ki őket. A kormány a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki. Görgey azt akarta , hogy az összeütközés helyszíne Komárom legyen. Görgey 1849. július 2-án Komáromnál ütközött meg Haynauval , a csatában egy komoly fejsérülést szerzett. Sérülése miatt nem tudta ellátni feladatát, de a jó taktika most se hagyta el. Míg ő és a 30 000 katona leért Szegedre , addig Paszkievics 120 000 fős orosz seregét kötötte le. Klapka György 20 000 emberével pedig Komáromban maradt. Az egyik  végzetes taktikai hiba az volt , hogy feladták a Tisza vonalát.A segesvári vereség július 31.-én volt, ahol Petőfi Sándor eltűnt. Az augusztus 9.-i Temesvárnál lezajlott csatában is, melynek vezetője Bem József volt, vereséget szenvedtünk. A másik végzetes hiba az volt, hogy Dembinszky a lőszereket máshova küldte el , ezt a kudarcot a sereg nem tudta kiheverni. A Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.
A komáromi csata
Klapka György
Dembinszky




A világosi fegyverletétel: 
Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra. A fővezért már látta , hogy minden további harc felesleges lenne. 1849. augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgey között éles vita bontakozott ki a szabadságharc befejeztéről. A vita után Kossuth lemondott és elhagyta az országot. A kormány többi tagja is lemondott. A teljes hatalom Görgeyre maradt , aki ezt kihasználva , az osztrákok háta mögött megegyezett  az oroszokkal. A fegyver letételre 1849. augusztus 13-án a világosi síkságon került sor.
1849. augusztus 13., a világosi fegyverletétel