A dualista-kori magyar társadalom

Az agrár-ipari Magyarország: A mezőgazdaság már csak 44%-át adta a nemzeti össztermék , de a lakosság még így is ebből élt meg. A szolgáltató ágazat 31%-ot, az ipar pedig 25%-ot tett ki. A változások azért következtek be , mert a városlakók aránya nőt.A paraszti társadalom törekedett a job terméseredményhez. Ez a mezőgazdaság fejlődését eredményezte.

A társadalom rétegződése:

Főnemesek:  A főnemesek kezében óriási földbirtokok vannak. A politikai és a gazdasági vezető szerepet megtartották.Ők alkották a nagybirtokos arisztokráciát. Beleszóltak a politikába és vállalkozásba fogtak. Az országgyűlésen a felsőház tagjai voltak.

Nagypolgárság, nagytőkések:  A nagypolgárság  kezébe csúszott a gazdasági hatalom egy új rétege. Részben magyar , de zömmel német és zsidó családok a vállalkozásaik ( bak, terménykereskedelem , malomipar , borszállítás, bányászat, gyáralapítás) révén hatalmas vagyonokra tettek szert. 

Dzsentri: A dzsentrik olyan középbirtokos nemesek , akik elvesztették földjüket. Megélhetésüket a megyei hivatalok és a katonatiszti pálya biztosította.A középosztálynak azonban ők csak az egyik rétegét alkották.

Értelmiségiek: A gazdasági élet megyei, városi szintű vezetői az értelmiségiek voltak. Céljuk a családi vagyon gyarapítása volt és ezt takarékos életmóddal, munkaszeretettel és vállalkozó kedvel nyerték el.Az értelmiségiek közé tartoztak az orvosok, a tanárok , a mérnökök és az írók.

Kispolgárság, kistőkések:  A kispolgárság  zömmel városi lakosokból tevődtek össze és ők alkották a középosztály alsó rétegét. Családi kisvállalkozásokat indítottak.Egyetlen dologtól féltek , hogy tönkremennek.  

Munkásosztály:  A munkásság a többi társadalmi réteghez hasonlóan nem volt egységes. Szükség lett volna több szakmunkásra , azaz olyan emberre aki ért a szakmájához.Mivel Magyarországon kevés volt az ilyen munkás , ezért a szakmunkások többsége német származású volt.A munkásosztályhoz tartoztak még a segédmunkások. Ezek a munkások tudása, fizetése kevesebb volt, mint a szakmunkásoknak.Ebből eredően érdekeik sem mindig estek egybe.

Munkás pártok 

-Magyarországi Általános Munkáspárt: • 1880-ban jött létre

                                                            • Céljuk az általános és titkos választójog létrehozása, az egyesülés , a sajtószabadság , ingyenes közoktatás és a tízórás munkanap megteremtése volt.

- Magyarországi Szociáldemokrata Párt: • 1890-ben jött létre

                                                              •Tevékenységüket a szakszervezeti munka alapozta meg

                                                              •Fellendült a szrtájkmozgalom

                                                              • Felvállalták a mezőgazdasági munkások problémáit is

Az agrárproletárok:  Az agrárproletárok a földdel nem rendelkező mezőgazdasági munkások voltak.Közéjük tartoztak a kubikusok , akik vasútépítkezéssel, csatornázással , folyószabályozásokkal és építkezésekkel foglalkoztak. Ezek a munkák a megélhetésüket biztosította.

Megmozdulások a Viharsarokban: Az első mezőgazdasági bármunkás-megmozdulások a Viharsarokban törtek ki 1894-ben. A mozgalom vezetője Szántó Kovács Sándor volt , akit később perbe fogták és letartóztatták. A parasztok leghatásosabb fegyverének az aratósztrájk bizonyult.

A magyar gazdaság aranykora

A magyar gazdaság aranykora:

Ebben a korban megjelenik a kapitalizmus , azaz a tőkés gazdálkodás. Ennek eredménye , hogy  fejlődik az ipar , a mezőgazdálkodás , a közlekedés és bankok jönnek létre. A termést a vetésforgóval és a trágyázással növelték. A trágyázáshoz már műtrágyákat is használtak. Több termésföldhöz jutottak  a mocsarak lecsapolásával. Gyorsították a munkát az új korszerű gépekkel. Ilyen például a vetőgép , a cséplőgép és a gőzeke. A földesurak kezén maradt földet a  zsellérek művelték.Ezeket a zselléreket bérmunkásoknak nevezték. Azok a jobbágyok , akik földdel szabadultak fel , ők lettek a paraszt gazdák. A kapitalizmus idején fejlődtek a borvidékek és új állatokat tenyésztettek. Az Alföldön a homok megkötésére akácokat telepítettek. Új társadalmi réteg jött létre, melynek neve a dzsentri volt. A dzsentrik a birtokukat vesztetett nemesek , akik a közhivatalt látják el.   1848-ban felszámolták a céheket. Létrejött a Mechwart-féle hengermalom , mellyel fellendült a malomipar. Elkezdtek cukor-, és konzervgyárakat építeni.Ózdon és Diósgyőrön vas-, szén-, és acélgyárak épültek.Magyarországon a vasútvonalak gyorsan növekedett. A mozdonyokat a Magyar Állami Vas-, Acél. és Gépgyárak (MÁVAG) , a vagonokat a Ganz-gyár állította elő. A kor egyik sikerembere Baross Gábor , a "vasminisztere" volt. Nevéhez fűződik a magyar vasúthálózat államosítása, az állomások rendszerének kiépítése és a vasúti díjszabás kidolgozása.Míg Magyarországon a nehézipar fellendült , a könnyűipar számos ága hiányzott.

Baross Gábor , a vasminiszter

A Keleti pályaudvar

A Nyugati pályaudvar

A kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia

Királykoronázás Pest-Budán: Ausztriának és Magyarországnak is egyre sürgetőbbé vált a kiegyezés. Ausztria kiegyezési okai a gazdasági nehézségek ,a nemzetiségi lázongások , az olasz és német egység törekvései és a katonai vereség . Magyarországon is a gazdasági nehézségek , a nemzetiségi mozgalmak sürgették a kiegyezést ,illetve a politikai tétlenség. Hossza tárgyalások eredményeképpen 1867. június 8-án a budai Mátyás-templomba magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. A nap jelentőség csökkentette az,hogy Deák Ferenc nem jelent meg a koronázáson.

Ferenc József a magyar király 

A dualista állam:  Az 1867-ben elfogadott kiegyezés létre jött a dualista állam , azaz kettős államrendszer. Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A ét államban közös volt az uralkodó, (osztrák császár és magyar király) illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy.A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a vezénylési nyelv.


Horvát-magyar kiegyezés: 1868-ban jött létre a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , melynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor. Horvátország élén a bán állt , akit az uralkodó nevezett ki. A közös ügy itt is az külügy, hadügy és a pénzügy volt.A horvát-magyar kiegyezés széleskörű kulturális és nyelvi jogokat adott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia népei

A Monarchia nemzetiségei: A legtöbb nemzetiségi község,csalódott,elégtelen volt.  Sokan közülük úgy gondolták, hogy a mostani helyzetük rosszabb. Ezért báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használta , az iskolahálózat bővítését ,  de Magyarország polgári tekinteteben egy nemzetet alkot. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:  A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők alkotják a kormánytöbbséget 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket szerették volna megszüntetni , Balközépnek nevezték. Vezetője Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal volt , melynek célja Ausztriától való  elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnöksége:  Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök . Elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. A Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy kés résznyi Balközből állt és a Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és 1/2 Balközből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . Közigazgatási reformja: A megyéket a kormány belügyminisztere által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást közvetlenül irányította az alispán. A városok élére a polgármester került , a községek élén a bíró állt. Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyer nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontja között. Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.