A reformkorhoz vezető út

I. Ferenc Napóleon bukása után rendeletekkel kormányzott.Az önkényuralmat , azonban a magyar nemesség már nem fogadta el  , emiatt ellentétek jöttek létre és a megyék egy része nem hajtották végre I.Ferenc rendeleteit. Egyre többen felismerték , hogy kiváltságaik egy részéről le kell mondaniuk.  Rájöttek , hogy változtatásokra , reformokra van szükség , mert csak így kerülhetik el a forradalmat és így fejlődhet az ország. Ez a gondolkodás mód 2 évtizeden át 1848-ig tartott.Ez a korszak volt a reformkor.Munkásságaival kiemelkedett gróf Széchényi Ferenc , aki 1802-ben megalapította a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat.

gróf Széchényi Ferenc

A Pollack Mihály tervei alapján épült Nemzeti Múzeum az 1840-es években

I. Ferencnek pénzre és katonára volt szüksége , ezért 1825-ben Pozsonyban összehívta a diétát ,  azaz az országgyűlést. A diéta egyik vitatott kérdése a magyar nyelv ügye volt. Gróf Széchenyi István  felszólalásában birtokainak egy éves jövedelmét ajánlja fel egy magyar nyelvvel foglalkozó Tudós Társaság felállításához.Ez volt a Magyar Tudományos Akadémia.

Széchenyi István felajánlása

Széchenyi István: 

• 1791-ben Bécsben született. Családi birtokán Nagycenken nőt fel.
• anyja: Festetich Julianna
• apja: Széchényi Ferenc 
• részt vett az 1813-as lipcsei csatában, ahol bátorságáért kitüntették
• Barátjával , Wesselényi Miklóssal, Angliába és Törökországba utazott , ahol látta Anglia fejlettségét és Törökország elmaradottságát

gróf Wesselényi Miklós (1796-1850)

Az 1825.évi országgyűlési felszólalás Széchenyi életének nagy fordulatát jelentette. Ekkor kötelezte el magát véglegesen a reformok ügye mellett.

Széchenyi István , a reformkor legnagyobb alakja:

Gyakorlati alkotásaival a legtöbbet tett a reformkorért. Elindította a lótenyésztést és a lóversenyzést.Később megírta a Lovakrul című művét.1827-ben megszervezte az első Nemzeti Casinót-politikai klubot.1830-ban kiadta a Hitel című művét , mely a magyar feudalizmus felszámolásának fontos állomását jelentette.Széchenyi arra figyelmeztette kortársait , hogy az ősiségi törvényt meg kell szüntetni, mert akadálya a hitel felvételének.A könyv óriási érdeklődést keltett , amelyet két mű, 1831-ben  a Világ , 1833-ban a Stádium követte.

Első pesti lófuttatás 

Első pesti hengermalom

Az Óbudai Hajógyár első munkacsarnoka

Széchenyi István fő műve, a Lánchíd 1848-ban

Magyarország a napóleoni háborúk alatt

A napóleoni háborúk fellendítették a magyar mezőgazdaságot.A háborús években jó áron tudták eladni a gabonaféléket is. A nagybirtokosoknak még arra is volt pénze , hogy megújítsa a gazdaságát.A mezőgazdaság fejlődése megkövetelte a  bányászat és az ipar  fejlesztését.A magyar mezőgazdaság fejlesztésében élen járt gróf Festetich György.

Festetich György (1755-1819)

Létrehozta Keszthelyen az első mezőgazdasági főiskolát, mely a Georgikon nevet kapta.

A háromnyomásos gazdálkodást kiegészítette a burgonya-,repce-, lucerna- és lóheretermesztéssel. Új állatok tenyésztésével is elkezdtek foglalkozni , ezek a zsírsertések és a vastag gyapjas juhok voltak. Fellendült a szőlő- és a bortermesztés. A hadsereg mindent felvásárolt.Ebből a bevételből épültek a nemesi paloták , színesedett a parasztok népviselete. A nemesek "Csendes esőt és hosszú háborút!" kívántak, hiszen ez biztosította a fényűző megélhetésüket.

Napóleon Bécs elfoglalása után 1809-ben lépet magyar földre.Az volt a célja , hogy szembefordítsa a magyarokat a Habsburg Birodalommal.A magyar nemesség azonban a bécsi udvar mellé állt.A magyar sereg Győrnél ütközött meg Napóleon hadseregével.A magyarok hősiesen helyt álltak, de végül is vereséget szenvedtek. A napóleoni háborúk után a magyar gabona eladhatatlanná vált.I. Ferenc a bécsi kongresszus után visszatér az abszolutista kormányzáshoz, így Magyarország gazdaságilag és politikailag rossz helyzetbe került.

1809. június 14. győri csata

Magyarország a francia háború és a napóleoni háborúk idején

Hazánkban II. József halálát követően jelentős változások kezdődtek.  II. József politikája miatt bontakozott ki Magyarországon a magyar nemzettudat.Az új uralkodó II. Lipót lett, aki 1790-1792-ig uralkodott.Bátyával ellentétben igyekezett megnyerni a magyar nemesség bizalmát.Összehívatta a magyar országgyűlést és hazahozatta Bécsből a Szent Koronát. Új törvény született az ország függetlenségéről, a rendi kiváltságok megerősítéséről.Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar nemesség újra kibékült a hatalommal.

II. Lipót:

II. Lipót koronázási esküje Pozsonyban

II. Lipót korán meghalt az uralkodásban I. Ferenc követte, aki 1792-1835-ig volt a trónon.I. Ferenc visszatért az abszolutista kormányzáshoz.Felszámolt minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti önállósulást hirdette. Betiltotta a sajtó termékeket, a művelődési intézményeket.A nemesek többsége további reformokat akart.Szerették volna bővíteni a törvényhozás jogkörét és önálló pénzügyi és gazdaság politikát követeltek.Kiálltak a magyar nyelv ügyéért.

I. Ferenc:

Ferenc politikája ellenállást váltott ki. Magyar jakobinus mozgalmat indítottak , melynek összefogójuk Martinovics Ignác(1755-1795)  lett.Martinovics két társaságot szervezett.Az egyik a Reformátorok Társasága, a részben alkotmányos királyságot,köztársaságot akaró nemesekből állt.Az új államban továbbra is a nemességnek szánták a vezető szerepet , a jobbágyság megszűnt volna.Csökkenteni kívánták az adót, és hozzá akartak nyúlni az egyház vagyonához.A másik társaság Szabadság és Egyenlőség Társasága volt.Jelentős részben polgári származású tagok voltak, politikai egyenlőség hívei  , azaz megszüntették volna a nemesi kiváltságot .Magyarországot független köztársasággá kívánták átalakítani,melynek terjesztője Hajnóczy József volt.

                  Martinovics Ignác                                                                    Hajnóczy József                                       

A szervezkedés néhány hónap elteltével a bécsi titkos rendőrség leleplezte.Bár Martinovics részletes vallomást tett , de a többi vezetővel együtt-Szentmarjay Ferenc,Lackovics János, Sigray Jakab- 1795-ben pallossal kivégezték.Sokan börtönbe kerültek , köztük Kazinczy Ferenc a nyelvújítás legnagyobb alakja.

Kazinczy Ferenc

A magyar jakobinusok kivégzése

II. József

II. József: (1780-1790)

II. József , a türelmetlen felvilágosult uralkodó:
Anyja után ,negyven évesen került a trónra.Bár követte anyja politikáját,de felgyorsította a kormányzást.
Uralkodásának jellemzői: • Erős, központosított birodalmat akart létrehozni
                                       • A felvilágosodás szellemébe uralkodott
                                       • Figyelmen kívül hagyta a nemzeti hagyományokat, s az országgyűlést sem hívta                                              össze
Nem fogadta el sem a magyar , sem a cseh koronát, mert nem akarta megkötni a kezét, mint megkoronázott, a törvényekre felesküdött király. Ebből eredően kapta a kalapos király nevet.


A király tisztába volt vele , hogy sok a tenni valója és kevés az ideje. II. József parancsára több rendelet született.
József rendeletei: • Türelmi rendelet
                                 -biztosította a szabad vallásgyakorlást
                                 - feloszlatta a szerzetes rendeket, amelyek nem folytattak oktatást vagy betegápolást
                                 - engedélyhez kötötte a pápai bullák magyarországi kihirdetését , állami kézbe akarta                                       vonni a papképzést
                                 - Korlátozta az egyházi ünnepek számát
VI. Pius pápa Bécsbe utazott , hogy Józsefet rendeletei visszavonására kérje.A pápai út azonban sikeretlen volt.

VI. Pius pápa (1775-1799)

                         • Jobbágyrendelet

                             - a paraszt szabadon költözhetett

                             - földesúri beleegyezés nélkül mesterséget tanulhatott

                             - javai felett szabadon rendelkezhetett

                             - II. József megtiltotta a jobbágyok testi fenyítését , sőt még a jobbágy szót is betiltotta,                                  de adózniuk tovább is kellett

                         

                       • Nyelvrendelet 

                            - német a hivatalos nyelv

                            - lehetővé vált a felvilágosult tudósok , költők , írók műveinek kiadatása 

                            - fellendült a könyvkiadás és a magyar nyelvű sajtó

                            - Magyarországot 10 kerületre osztották fel

                            - először került sor a népesség összeírására

A kalapos király halálos ágyán , megrémülve magyar nemesség ellenállásától , a francia forradalomtól , a porosz és török előrenyomulástól rendeleteit visszavonta.