A magyar szabadságharc kezdete

1848. szeptember 11-én a Batthyány kormány lemond , mivel Bécs nyíltan kihirdette , hogy nem fogadja el az áprilisi törvényeket. Kormány lemondása oka volt még , hogy a szerbek megtámadták a védtelen délvidéki magyar , román és német falvakat és , hogy a románok ellenzik az Uniót Magyarországgal. Ugyan ezen a napon támadta meg Jellasics horvát bán és csapata Magyarországot. Az ország védelmére megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány , mely vezetője Kossuth Lajos volt. A király Lamgberg Ferencet akarta kinevezni a vezetőnek , de a magyar hadseregnek ez nem tetszett , ezért Lamgberg Ferencet kivégzik.

Jellasics , horvát bán

Lamberg Ferenc 

A pákozdi csata  Jellasicsék 1848. szeptember 29.-én Pákozdnál ütközött össze a Móga János által vezetett magyar sereggel. A horvát bán taktikája az volt , hogy a magyarokat megpróbálják beszorítani a Velencei-tóba, de ez nem sikerül nekik. Fegyverszünetet kér , majd elmenekülnek Bécs felé, de a magyarok követik őket.

 A második bécsi forradalom: A magyar sereg győzelmének hírére október 6.-án egy újabb forradalom tört ki. A bécsiek Latour ellen fordulnak és lámpavasra akasztják.Ennek hatására az Udvar Olmützbe menekül.A birodalom seregét vezető, Windischgrätz herceg 1848. október 30-án  megtámadja Magyarországot Schwechatnál. A vereség után V. Ferdinándot lemondatják, helyére Ferenc József került.

Windischgrätz